Forrásteremtés nélkül nem fog menni az szja csökkentése
A Századvég Gazdaságkutató szakértője szerint összességében jó irány a személyi jövedelemadó (szja) és a társasági nyereségadó csökkentése, de fontos az intézkedés finanszírozási oldala is, míg a Takarékbank elemzője úgy véli, nincs forrás a szuperbruttó teljes kivezetésén túli szja-csökkentésre. Orbán Viktor miniszterelnök szombaton beszélt arról, hogy a kormány a személyi jövedelemadót és a társasági nyereségadót is csökkentené.
Tóth G. Csaba, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatóhelyettese szerint az állami gazdálkodás javulásával fedezett adócsökkentés mindig pozitív irány, ám mivel a személyi jövedelemadó és a társasági nyereségadó versenysemleges adónemek, ezek mérséklését nem lenne célszerű újabb különadókból finanszírozni. Sőt, először a különadókat kellene kivezetni, és azután csökkenteni a két adót – vélekedett. Ha a csökkentés forrását más adók emeléséből teremtik meg, az pedig azért nem kedvező, mert akkor nem marad pluszpénz a háztartásoknál, nem bővül a fogyasztás – mondta.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője hangsúlyozta: pontosan csak a további, egyelőre nem is sejthető részletek ismeretében lehet megítélni az adócsökkentés hatásait, egyelőre azok nagyságrendje sem ismert. Hozzáfűzte: az szja-csökkentés kapcsán a miniszterelnök arra utalhatott, hogy a szuperbruttó kivezetésével a magasabb jövedelmi rétegnél csökken az szja, de ezen túli szja-csökkentésnek nincs forrása. Suppan Gergely szerint a szuperbruttó kivetetése nem bővíti majd számottevően a fogyasztást. A szakértő szerint a társasági nyereségadónál elképzelhető, hogy az 500 millió forintos határt – ami után 19 helyett 10 százalékos a nyereségadó kulcsa – feljebb tolják, csökkentve a nagyvállalkozások terheit.
A Századvég igazgatóhelyettese szerint az szja-csökkentés előtt a válságadókat kellene kivezetni.
