Nem újabb pénzt kérünk, hanem egyszerűen csak levegőhöz szeretnénk jutni” – ezekkel a szavakkal indokolta Antonisz Szamarasz görög kormányfő a német Bild című napilap tegnapi számában megjelent interjúban azt az athéni kérést, hogy a 130 milliárd eurós második nemzetközi hitelcsomag fejében vállalt megszorításokra Görögország több időt kaphasson. Athén kettő helyett négy év alatt, 2016-ig hajtaná végre a 11,5 milliárd eurós kiadáscsökkentési programot. A görög érvelés szerint a kiigazítások lassítása nélkül gazdaságuk nem tud kimászni a recesszióból.
A kiadáscsökkentési ütem lassítása azt jelentené, hogy Athénnak 2016-ig 1,5 százalékponttal kellene csökkentenie az államháztartási hiány mértékét, szemben a 2014-ig vállalt 2,5 százalékponttal. A 2014-ig történő kisebb deficitcsökkentés kieegyenlítésére görög számítások szerint 20 milliárd eurós pluszforrást kellene előteremteni az athéni államháztartás számára. A görög kormány – Szamarasz tegnapi nyilatkozatának megfelelően – nem várná el, hogy a nemzetközi közösség finanszírozza ezt az összeget. A forrásokat elsősorban azzal teremtenék elő, hogy 2016 helyett 2020-tól törlesztenék az első, 110 milliárd eurós EU–IMF-hitelcsomagot.
A görög könnyítési kérelemről szóló döntő tárgyalás pénteken lesz, amikor Angela Merkel kancellár Berlinben fogadja a görög kormányfőt, aki majd másnap Párizsba is ellátogat, hogy Francois Hollande francia államfőt győzködje a megszorítási ütem lazításáról. Merkel hangsúlyozta, e beszélgetések során még nem születik döntés a Görögország részére szóló további pénzügyi segélyekről. "Meg kell várnunk a trojka jelentését" – szögezte le a kancellár.
Németországban jelentős ellenállásba ütközik a görög kormányfőnek az a kérése, hogy fogadják el a vállalt reformok teljesítésének halasztását. A Reuters jelentése szerint Angela Merkel szövetségi kancellár Chisinauban, leszögezte: "azzal a tudattal ülök le tárgyalni, hogy el kell érnünk, minden partner tartsa be az általa vállalt kötelezettségeket. " Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport főnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy Görögországnak nem szabad eljátszania az "utolsó esélyt." Juncker szerint jelezte, az EU, az IMF és az Európai Központi Bank képviselőiből álló trojka szeptemberben várt ítéletétől függ majd, vajon Görögország kap-e több időt a takarékossági célkitűzései megvalósítására .
A Reuters szerint a német CDU és az FDP frakciók vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy keményvonalat kövessenek és kategorikusan kizárnak minden lehetőséget arra, hogy módosítsák a Görögország és az EU között megállapodott reformok megvalósításának ütemtervét. Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője arra is felszólította a görög kormányfőt, hogy gondolja át az euróövezeti tagságot. "Ha valaki már képtelen teljesíteni az előírásokat, önmagának kell döntenie arról, hogy marad-e az euróövezetben." Hollandia, amely Németországhoz hasonlóan különösen stabilitásorientált országnak számít, szintén borúlátó. Jan Kees de Jager pénzügyminiszter szerint a görög költségvetési kurtításokat és reformokat nem szabad elhalasztani.
