Matolcsy nem győzte meg a Költségvetési Tanácsot
Folytatódnak az egyeztetések a Költségvetési Tanács (KT) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között a jövő évi büdzséről – tudta meg a Világgazdaság. A tárca a hétvégén küldte el a KT-nak a háttérszámításait arról, hogy a legutóbbi javaslatai – a benyújtott új adótörvények, valamint „az adóbeszedés hatékonyságának tervezett javításához kapcsolódó egyes intézkedési tervek” – hogyan érintik a jövő évre vonatkozó költségvetési javaslatot. A kalkulációkat hiába kértük a tárcától, megkeresésünkre az alábbi tájékoztatást kaptuk: „a dokumentumokról a minisztérium és a tanács között felsővezetői egyeztetés volt, amely alapján – közös döntéssel – további megbeszélésre kerül sor”. Mindez arra utalhat, hogy a KT-ban még maradtak bizonytalanságok a javaslatok hatását illetően.
A KT július 16-i határozatában állapította meg, hogy a költségvetési törvényjavaslat benyújtása óta az Országgyűlés sok, a költségvetés bevételi és kiadási oldalát, valamint az adórendszert jelentősen módosító javaslatot fogadott el. Emiatt a 2013-as költségvetési törvény, amelynek sarokszámait 2012. július 12-én rögzítette az Országgyűlés, alapjaiban különbözik attól a költségvetési törvénytervezettől, amit a tanács vizsgált, és amivel kapcsolatban alapvető ellenvetése nem volt – közölte a KT. Megjegyezték azt is, hogy a tranzakciós adó átalakítása, a kisvállalati adó és a tételes vállalati adózás bevezetése, valamint a munkáltatói járulékterheket érintő változások következtében jelentősen változik a vállalatokat terhelő adók rendszere, amelynek a hiányra gyakorolt hatása csak részletes hatástanulmányok alapján ítélhető meg. Emellett a KT kétségbe vonta azt a feltételezést is, miszerint a költségvetés az adóbeszedés hatékonyságának tervezett javításából a GDP több mint fél százalékát kitevő többletbevétellel számol.
A kormányzat szerint a 300 milliárdos munkahelyvédelmi terv forrása a tranzakciós adó MNB-re, kincstárra történő kiterjesztése, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, a leendő IMF-megállapodás miatti hitelkamat-csökkenés és a megugró GDP-növekedés lehet. Több elemző szerint ezek között fiktív bevételek is vannak.
A Költségvetési Tanács egyelőre nem reagált megkeresésünkre.
