Kis túlzással a fél Alföld érintett lehet a tanyaprogramban: összesen 241 település pályázhat állami támogatásra, melynek keretében másfél milliárd forintot osztanak el a tanyák fejlesztésére. A pályázat határideje a jövő hét vége, és az már bizonyosan látszik, hogy a tavalyi egymilliárdos keret után ezúttal is bőven lesznek jelentkezők. A kormánykommunikáció szerint akár 300 ezer embert is érinthet a program, bár valószínűbb, hogy ez a szám akkor jöhet ki, ha azokat is beleszámolják, akik a belterületen élnek, de fenntartanak egy tanyát is.
Más támogatási rendszerekkel ellentétben itt egymás mellett pályázhatnak önkormányzatok és magánszemélyek is, vagyis az az összeg, melyet szétosztanak a pályázó települések közt, jóval kevesebb lesz a másfél milliárdos induló adatnál. Az önkormányzatok a tanyagondnokság feladataihoz, valamint a helyi piacok létesítéséhez, fejlesztéséhez, és az ottani infrastrukturális munkákhoz kérhetnek segítséget úgy, hogy nekik csupán 10 százalékos önrészt kell biztosítaniuk. A magánszemélyek, akiknek tanyájuk van, a nem települési feladatokra pályázhatnak: ilyen lehet akár az épületfelújítás, akár a gépek fejlesztése, de még az állatállomány bővítésére is beadhatják az igénylést.
Az így több mint kétszáz önkormányzat közt elosztott, a másfél milliárdosnál végül várhatóan kisebb összeg nagyságát jól jelzi a hasonló körnek szánt önhiki-támogatások összege is: a hét alföldi megye 4,7 milliárdos, önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatnak járó támogatást kapott eddig idén. Ez közel annyi, mint amennyit a másik 12 megyének együttesen megítéltek, és sokak szerint még ez is kevésnek bizonyulhat. Nem is elsősorban az össztámogatás nagyságát kritizálták, hanem az elosztás módját.
Az elmúlt másfél évben sokszor lehetett hallani a hasonló támogatásoknál, hogy a kevesebb talán több lett volna – önhikis pénzt például tavaly a magyar önkormányzatok közel fele kapott, és az idei háromból eddig lezárult első körben is már több, mint a harmaduk, 1345 település. Így pedig külön-külön jóval kevesebb jut. Igaz, olyan anomália idén már nem volt, mint tavaly, amikor akadt falu, melynek 14 ezer forint jutott. Azt persze még nem tudni, hogy milyen elvek alapján ítélik meg a mostani pályázat eredményét.
A kormány azt ígéri, hogy a bővülő tendencia folytatódhat, jövőre még több juthat a tanyákra. A keret valóban növekedett 2011 óta: akkor 1, idén 1,5 milliárd forintra lehetett pályázni. Budai Gyula államtitkár azt ígérte, 2013-ban ugyanekkora lesz az emelkedés, akkor már 2 milliárdot osztanának szét.
Állattartóknak jól jöhet
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága néhány hónapja nyújtotta be javaslatát, mellyel félmilliárd forint többletforrást célzott meg a 2013-as büdzsében a tanyaprogram céljaira. Szakértők szerint a program kedvezhet az állattenyésztésnek, mivel tanyasi körülmények között nem érvényesül az önkormányzatok esetleges tiltása, így hosszabb távon emelkedhet az állatlétszám. Jelenleg a háztáji állattartás egyik fő akadálya a nyereségességi problémák mellett a hagyományos településrendszerben a helyiek ellenállása és az önkormányzati tiltás.
