Részben cáfolta, részben viszont megerősítette a német kormány ma délután a Spiegel azon értesülését, miszerint az eurózóna vezetői az állandó euróövezeti mentőalap (ESM) jelentős kibővítését tervezik.
Martin Kotthaus, a pénzügyminisztérium szóvivője szerint az ESM tűzerejének a német lap által említett méretre, kétezermilliárd euróra növelése „teljesen illuzórikus” elképzelés, ez a szám „semmilyen formában” sem valós. Azt viszont Kotthaus is elismerte, hogy az ESM megerősítéséről igenis „folyik a vita”, és hasonlóan nyilatkozott ma reggel a Guardiannek Steffen Kampeter, német pénzügyminiszter-helyettes is, részleteket azonban egyikőjük sem közölt.
A fenti nyilatkozatokból annyi mindenesetre leszűrhető, hogy Brüsszel valamilyen-úton módon szeretné felsrófolni az ESM keretét, mégha konkrét számokkal érthető módon egyelőre nem is kíván előhozakodni. Brüsszel így próbál felkészülni arra az eshetőségre, ha a nagyobb eurózóna-tagállamok (Spanyolország és Olaszország) is mentőövre kényszerülnek, Görögországnak pedig újabb hitelcsomagra lesz szüksége – az ugyanis egyértelmű, hogy az ESM az eredetileg tervezett 700 milliárd eurós kapacitással mindezt nem bírná el.
Spanyolország például sajtóértesülések szerint már hetek óta tárgyal Brüsszellel a színfalak mögött egy esetleges mentőhitel és az „ezzel egy csomagban árult” állampapírpiaci EKB-intervenció feltételeiről, és akár már ezen a héten bejelentheti a megállapodást. Az pedig már a trojka köreiben is nyílt titok, hogy az egyre mélyebb recesszióba csúszó Görögországnak újabb külső segítségre lesz szüksége ahhoz, hogy fenntartható szinten maradjon az adósságpályája, és így továbbra is az eurózóna része lehessen. A kérdés már csak az, hogy ez egy újabb adósságleírást vagy egy újabb hitelcsomagot jelent majd.
A Financial Times Deutschland már azt is tudni véli, hogy Spanyolországnak és Görögországnak, valamint a szintén segítségre szoruló, de kisebb falatnak számító Ciprusnak egy közös program keretében dobna mentőövet az eurózóna, legkésőbb novemberig. A német lap szerint Brüsszel azért pártolja ezt a verziót, mert ezt „átfogó megoldásként” lehetne prezentálni az euórövezeti válságkezelésben, és így könnyebb lenne lenyomni a mentőcsomagoktól egyre inkább berzenkedő tagállami parlamentek, például a német Bundestag torkán.
Az október elején felállítandó ESM tűzerejének megnövelése tehát elkerülhetetlennek tűnik – itt azonban az a nagy kérdés, hogy honnan lesz pénz minderre. A Spiegel értesülései szerint a bővítésben egyrészt az euróövezet vinné a prímet azáltal, hogy felvállalná a legrizikósabbnak tartott üzleteket, például egyes csődközelbe lévő tagállamok állampapírjainak felvásárlását – ez közvetve az Európai Központi Bank forrásaiból valósulhatna meg. A másik lábat a magánbefektetők adnák, akik az euróövezet által vállalt garanciák fejében szállhatnának be a mentőalapba.
A magánbefektetőket egyébként már az ideiglenes euróövezeti mentőalapba (EFSF) is próbálták bevonni, nem sok sikerrel. A helyzet most sem tűnik jobbnak: a német pénzügyminisztérium például nem számol azzal, hogy a magánhitelezők nagyobb összeggel vesznek részt az akcióban.
Az pedig egyenesen kizártnak tűnik, hogy az eurózóna-tagállamok még mélyebben a zsebükbe nyúljanak. A német alkotmánybíróság két héttel ezelőtti ítélete például kimondta, hogy a német részvétel az ESM-ben nem haladhatja meg a 190 milliárd eurót – ebből 21,7 milliárd euró a készpénzletét, 168,3 milliárd euró pedig garanciavállalás. Ennek túllépéséhez a Bundestag hozzájárulására lenne szükség, ami belpolitikai okok miatt jelenleg elképzelhetetlen.
A tűzerő megnövelése tehát egyelőre csak úgy képzelhető el, hogy az eurózóna által kínált garancia korlátozott méretű lenne, azaz a magánbefektetőknek is nagyobb kockázatot kellene felvállalniuk. „Bár az ESM felépítése jobb, mint az EFSF-é, ráadásul nagyobb a saját tőkéje, ez nyilvánvalóan nem elegendő” - mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, Rainer Guntermann, a Commerzbank elemzője.
Bár a kockázatmegosztást tekintve elvileg lehet olyan megoldást találni, ami mindkét félnek jó lehet – a nagyobb rizikó a nagyobb hozamígéret miatt vonzó lehet a kalandos kedvű befektetőknek –, egyelőre még túl sok a nyitott kérdés. Szakértők szerint míg ezeket nem tisztázzák, addig nem lehet megmondani, hogy sikerülni fog-e az ESM felpumpálása.
