Hiába a júliusi ugrás, csökken a reálbér
Szektorok szerint különválasztva viszont már felemás a kép, a versenyszféra ugyanis megugorja az inflációt: 7,3 százalékos – a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli keresetet számítva 8,3 százalékos – emelkedéssel. A költségvetés területén – a közfoglalkoztatás torzító hatását kiszűrve – 3,6 százalékos volt a növekedés.
A bruttó átlagkereset az első hét hónapban 221 300 forint. Továbbra is a vállalkozói szféra átlagkeresete a magasabb 231 600 forintos átlaggal, a közszférában 212 800 forintot kerestek átlagosan, szintén a közfoglalkoztatás hatásának kiszűrésével.
A KSH a január–júliusi időszakot elemzi, ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a tisztán júliusi adatokra hívja fel a figyelmet: eszerint a versenyszférában mért bruttó átlagkeresetek 9,2 százalékkal, míg a családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó bérek 6,1 százalékkal emelkedtek tavaly júliushoz képest, ezzel reálbéremelkedés tapasztalható.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete júliusban 225 200 forint volt, ez 7,1 százalékos emelkedést jelent. A családi adókedvezmények nélküli 145 200 forintos nettó átlagbér 4,4 százalékos emelkedést jelez – írja az NGM. Ez utóbbi reálbércsökkenést jelent.
Kevesebben dolgozunk, mint egy éve
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 813 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 33 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A költségvetési szférában 745 ezren dolgoztak, 12 ezerrel többen az egy évvel korábbinál, közülük átlagosan 83 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma az első hét hónapban több mint négyszerese volt – átlagosan 65,9 ezer fő – a 2011 azonos időszakinak.
