Egy a lapnak nyilatkozó magas rangú uniós diplomata szerint vita folyik arról, elengedjék-e a 2010 májusa és 2011 vége között Görögországnak nyújtott hitelek egy részét, hogy ezzel segítség az állam talpra állását. Martin Blessing, a Commerzbank vezére tegnap arról beszélt, hogy sor kerülhet egy újabb elengedésre, amelyben minden érintettnek részt kell vennie. Az FTD úgy tudja, hogy a megoldásról hetek óta zárt ajtók mögött tárgyalnak az uniós illetékesek.
A lap szerint sem a Nemzetközi Valutaalap, sem az Európai Központi Bank (EKB) nem akar egy ilyen adósságcsökkentésben részt venni. Az IMF ragaszkodik első rangú hitelezői státusához, és a történelme során csaknem mindig visszakapta a pénzét. Az Európai Központi Bank pedig azzal érvel, hogy egy adósságcsökkentés közvetlen állami finanszírozás lenne, ezt pedig tiltja az unió alapszerződése.
Az EKB által 2010-ben a piacon vásárolt görög kötvényeket 2012 elején kivették a magánszektort érintő akkori adósságcsökkentésből. Ezért összpontosulnak a mostani megfontolások az eurózóna tagállamok részéről várt segítségre. Amennyiben az első mentőcsomagból származó hiteleket teljesen vagy részlegesen leírnák, ez az EFS mentőalapot nem érintené. Az első görög csomagból származó hiteleket illetően az adósság csökkentése elméletileg a Bundestag jóváhagyása nélkül is lehetséges lenne. Az FTD szerint a még magántulajdonban lévő görög kötvényekre vonatkozóan a piac már beárazta az adósságcsökkentést.
