Az eredeti brüsszeli elképzelése szerint az EKB a jövőben minden, az eurózónához tartozó bankot felügyelne, jogosultságot kapna a nagyobb tőkemozgások ellenőrzésére, sőt, akár a pénzintézet feldarabolására is felszólíthatna, amennyiben az adott cég rendszerszintű kockázatot jelent. Ehhez képest Michel Barnier, a területen illetékes uniós biztos ma már arról beszélt, hogy a bankok tényleges felügyeletét a nemzeti hatóságok látnák el egy az EU által kialakított tájékoztatónak megfelelően.
Mint ismert, Angela Merkel azt szorgalmazza, hogy a felügyeleti jog csak a rendszerszinten fontos bankokra terjedne ki, míg az Európai Bizottság azzal érvel, hogy utóbb éppen a kisebb cégek, például a francia-belga Dexia vagy a spanyol Bankia jelentettek komoly gondot. Barnier ma a Reutersnek úgy nyilatkozott: kompromisszumként javasolták, hogy a bankfelügyeletet az állami hatóságok lássák el. "A Bafin (német pénzügyi felügyelet) megtartja jelenlegi szerepkörét, természetesen a nemzeti hatóságok ültetik majd át az uniós irányvonalakat a gyakorlatba" – fogalmazott Barnier berlini tárgyalásai kapcsán.
Kérdés tehát, hogy a nemzeti szintre delegált felügyelet kiterjed-e majd a kisebb bankokra, emellett a kancellár eleve ellenzi, hogy az EKB égisze alatt hozzanak létre egységes bankfelügyeletet. A német kormányfő szerint fontosabb lenne egy új, hiteles felügyeleti szerv létrehozása, mint hogy az EU betartsa a saját maga által megszabott januári határidőt. Barnier ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: Angela Merkel fontos szempontokat ismertetetett, de az EU hitelessége múlik azon, hogy kellő gyorsasággal tud-e cselekedni.
