BUX 42,091.64
+1.49%
BUMIX 3,957.56
+1.49%
CETOP20 1,970.31
0.00%
OTP 10,095
-1.90%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.28%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,610
+0.62%
RABA 1,170
+1.30%
0.00%
-0.49%
+6.85%
0.00%
OPUS 191.8
+4.24%
+12.44%
0.00%
0.00%
+2.19%
OTT1 149.2
0.00%
+2.02%
MOL 2,720
+0.15%
DELTA 39.45
+1.15%
ALTEO 2,400
+2.13%
-9.09%
+0.60%
EHEP 1,550
+2.31%
0.00%
+0.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.86%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-4.42%
0.00%
+1.48%
+7.14%
+3.75%
-0.83%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.55%
NAP 1,180
+0.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A deficiteljárás jövő nyáron szűnhet meg legkorábban

Bár még minden lehetőség nyitott, a legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv szerint az Európai Bizottság november 7. után további egyenlegjavító intézkedéseket kérhet Budapesttől, aminek ha év végéig foganatja lesz, nem kell tartani új, negatív ajánlástól és a kohéziós alapok ismételt felfüggesztésétől. A BruxInfo összeállítása szerint a 2004 óta tartó deficiteljárás előreláthatóan jövő júniusban szűnhet meg hazánkkal szemben.

A BruxInfo hírportál szerint az Európai Bizottság november 7-én hozza nyilvánosságra a 2012 és a 2014-es időszakra vonatkozó őszi makrogazdasági előrejelzéseit, ami egyúttal annak számbavételére is apropó lesz, hogy az uniós tagállamok az előírt pályán haladnak-e a költségvetési hiány kiigazítása felé.
 
Noha a 27-ből jelenleg 21 ország ellen folyik a GDP-arányosan 3 százaléknál magasabb államháztartási hiány miatt eljárás, a tilos zónán kívül lévő hat tagállam sem mentesül a számonkérés alól. „Novemberben értékelést készítünk arról, hogy valamennyi tagállam hathatós intézkedéseket hozott-e (a deficit lefaragására), függetlenül attól, hogy deficiteljárás folyik-e ellene vagy sem” – jelentette ki múlt héten a BruxInfo kérdésére egy nevének elhallgatását kérő magas rangú uniós illetékes.

Jól értesült brüsszeli források arra számítanak, hogy az őszi előrejelzés arra az általános tendenciára mutat majd rá, hogy a tagállamok túl optimistán becsülték meg növekedési kilátásaikat. Egy évvel ezelőtt Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló új jogszabályi csomag hatályba lépését megelőlegezve öt tagállamnak (Magyarországnak, Lengyelországnak, Belgiumnak, Ciprusnak, Máltának) küldött levelet, szankciókkal fenyegetve őket arra az esetre, ha nem hoznak pótlólagos intézkedéseket az államháztartás konszolidációja érdekében. Az öt ország közül végül csak Magyarországon csattant az ostor, amikor a Bizottság javaslatára a pénzügyminiszteri Tanács március 13-án a 2013. januártól elérhető kohéziós alapokból zárolt 495 millió eurót (az elérhető összeg 29 százalékát). Utóbb, júniusban a Tanács visszavonta a döntést, amikor a Bizottság megfelelőnek ítélte az időközben hozott magyar intézkedéseket.
 
Máig Magyarország az egyetlen tagállam, amelyet a stabilitási és növekedési paktum szigorítása óta megbüntettek. A következő hetek egyik nyitott kérdése, hogy újabb, ezúttal nagyobb halak is beakadnak-e a hálóba. Az egyik jelölt az a Franciaország lehet, amely idén valószínűleg nem tudja majd tartani a költségvetési hiánycélját, szakértők szerint ugyanakkor mentségére szólhat, hogy a recesszió ellenére is tekintélyes, GDP-arányosan 2 százalékos kiigazítást hajt végre 2013-ban (akárcsak Spanyolország és Portugália).

Brüsszel eddigi utolsó prognózisában, idén május 31-én 2012-ben a GDP 2,5 százalékára, 2013-ban pedig 2,7 százalékára becsülte a magyar deficitet, ami alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kormány megfelelt a márciusi tanácsi határozatban foglaltaknak és hathatós lépéseket tett a hiány kiigazítására.

Az előre borítékolható, hogy akárcsak tavaly, idén sem lesz elegendő a 3 százalék alatti hiánycélt teljesíteni, Brüsszel a pénzügyminiszteri tanács márciusi határozatával, és az Európai Szemeszterben tett országajánlásokkal összhangban arról is meg akar győződni, hogy a kiigazítás alapvetően nem egyszeri intézkedésekkel történt és hatása tartós lesz, vagyis nem áll fenn annak a veszélye, hogy az ország a következő években visszacsúszik a deficiteljárásba. A fő kérdés most az, hogy a két Matolcsy-csomagban jelzett intézkedéseket milyennek minősíti a Bizottság és hogyan árazza majd be.
 
 
 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek