BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Oszkó Péter: jelentős kockázatok

A magyar gazdasági és költségvetési pályát is jelentős kockázatok övezik, a gazdasági növekedés pedig nem tud tartósan egy százalék fölé gyorsulni a következő három évben - mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány sajtótájékoztatóján.

Az alapítvány csütörtökön ismertette a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) legfrissebb technikai kivetítését, amely bemutatja a gazdasági folyamatok és a 2012. augusztus 31-ig kihirdetett jogszabályok alapján kirajzolódó középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát.

Oszkó Péter kiemelte: ennek alapján a költségvetési egyenleg 0,5-1 százalékkal lehet rosszabb a konvergenciaprogramban előírtnál, a versenyszférában foglalkoztatottak száma 50 ezerrel csökken, az államadósság pedig a bruttó hazai termék (GDP) arányában 80 százalék marad.

A volt pénzügyminiszter szerint az idén szinte elkerülhetetlen a legalább egyszázalékos recesszió, és bár 2013-tól növekedésbe fordulhat a gazdaság, ez nem lesz tartós. 2012-ben drasztikus költségvetési kiigazításra nincs szükség, de a későbbi költségvetési pályát komoly kockázatok övezik - fűzte hozzá Oszkó Péter.

A versenyszektorban enyhén romló foglalkoztatást ellensúlyozhatja a kormány további közfoglalkoztatási programokkal, de ennek csak újabb adóemelések vagy az állami kiadások növelése teremtheti meg a fedezetét, ez pedig újabb nyomást, kényszereket teremthet a költségvetésben - mondta, hozzátéve, hogy az alappályán emellett egy jelentős munkanélküliség kockázata is mutatkozik.

Szólt arról is, hogy a költségvetés alakulását illetően számos kockázat látszik. Példaként említette a költségvetési szervek tartozásállományának növekedését, ami 20 milliárd forintos kockázat. Ennél jóval nagyobb, mintegy 180-200 milliárd forintos költségvetési kockázat az Európai Bíróságon tárgyalt telekom-per. Oszkó Péter a további kockázatok között említette, hogy bár még nem fogadta el a parlament a vonatkozó törvényt, de a TB-járulékok célzott csökkentését, a kisvállalkozói adót és a kisadózó vállalkozások tételes adóját tartalmazó javaslatnak nincs költségvetési fedezete - az eredetileg benyújtott javaslat közvetlen hatása 300 milliárd forint. Elmondta: az önkormányzatok egyenlege a választások közeledtével romolhat, amire az önkormányzati hitelfelvételek kormányzati engedélyezési rendszere lehetőséget is ad, ezen kívül a nettó kamatkiadások havi adatai alapján a pénzforgalmi kamategyenleg 30 milliárd forinttal lehet rosszabb a tervezettnél, de ebből nem lehet érdemi következtetést levonni az eredményszemléletű kamategyenleg várható alakulására.

Oszkó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az e-útdíj bevezetéséhez szükséges beruházás költségeit sem a 2012-es, sem a 2013-as költségvetés nem tartalmazza, a kormány még csak határozatot hozott a forrás előteremtésének szükségességéről. Mivel az útdíj-bevételeket a kormányzati költségvetési tervek tartalmazzák, ezért a beruházás értéke is - a kormány becslése szerint 42 milliárd forint - költségvetési kiadást fog jelenteni a választott finanszírozási konstrukciótól függetlenül.

Romhányi Balázs, a KFIB vezetője ehhez hozzátette, hogy az elektronikus útdíj bevezetéséhez szükséges beruházások féléves csúszásban vannak, amit ha nem hoznak be, akkor a jövő évi költségvetésből akár teljesen ki is eshet az útdíjból remélt 75 milliárd forintos bevétel, míg a beruházások több mint 40 milliárd forintos költsége megjelenhet a kiadási oldalon.

Romhányi Balázs a Magyar Nemzeti Bank kapcsán kifejtette: a jegybank eredményének alakulását elsősorban a kamateredmény határozza meg. Kiindulási alapnak a jegybank 2012 júniusi eredményprognózisát vette a KFIB, de korrigálták az euró kamatláb azóta bekövetkezett változásának hatásával. Mivel az intézet legutóbbi kivetítése óta a középtávon várható euró kamatláb tovább csökkent, ezért a mintegy 35 milliárd euró értékű jegybanki tartalékon elérhető hozam is jelentősen csökkent. Ennek következtében a 2012-ig felhalmozott eredménytartalék már a 2012. évi veszteségre sem nyújt fedezetet, 2013-ban az államnak már keletkezik mintegy 20 milliárd forint térítési kötelezettsége, ami a következő években évi 170 milliárd forint fölé emelkedik - fejtette ki.

Az államadósság kapcsán azt emelte ki, hogy a technikai kivetítésben várt 80 százalékos GDP-arányos adósság annak ellenére stabilizálódik, hogy a forint alappálya szerinti, összesen 13 százalékos leértékelődésének hatását nem érvényesítették számításaikban.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek