Tovább feszül az ellentét az MNB-ben - Ezért vágtak kamatot

Újabb 25 bázisponttal csökkent a jegybanki alapkamat, összhangban az elemzői várakozásokkal. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának többsége úgy ítélhette meg, hogy a kilábalás támogatása érdekében tovább kell vágni a kamatot annak ellenére, hogy az infláció szeptemberben 6,6 százalékra emelkedett. A fogyasztói árak 2008 nyara óta nem emelkedtek ilyen jelentős mértékben, és a reálkamat negatív lett.

A kamatvágásban szerepet játszhatott, hogy a forint viszonylag stabil volt az elmúlt hónapban, és a CDS-felár meredeken csökkent, bár ennek nagyrészt technikai okai voltak (nem lehet CDS-eket tartani az EU-ban november elejétől, ha nincs mögötte kötvény).

Bár a forint a múlt hét pénteken és tegnap megingást mutatott, miután egyre inkább úgy tűnik, hogy megrekedtek az EU/IMF-tárgyalások, a magyar eszközök nem kerültek jelenős eladói nyomás alá. Ugyanakkor a forint sérülékenysége figyelmeztető jel lehet a jegybanki kamatcsökkentési ciklus kapcsán.

Az MNB a harmadik egymást követő hónapban csökkentette az irányadó kamatszintet.

Jövőre nem érhető el az inflációs cél

A monetáris tanács kamatdöntést követő közleménye szerint a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számítanak, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után elérhetőnek tartják.

„Szeptemberben gyorsult az infláció, aminek hátterében elsősorban az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése állt. A fogyasztóiár-indexet alapvetően a nyersanyagárak emelkedése, az adóemelések és adminisztratív intézkedések tartják magasan. Az infláció idén és jövőre is számottevően meghaladhatja a célt, azonban az árszintemelő sokkok kifutásával egyre inkább a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása érvényesül” – emeli ki a tanács.

„A foglalkoztatás bővülése, illetve a vállalatoknál jelentkező költségoldali inflációs nyomás mérséklése érdekében kiemelt fontosságú, hogy a bérek és ezen belül a minimálbérek jövő évi emelkedése összhangban álljon a gazdaság termelékenységének változásával” – írják.

Csak jövőre lesz növekedés

„A magyar gazdaság recesszióban van, a növekedés újraindulása csak jövőre, az exportpiacok élénkülésével várható. A beérkezett adatok megerősítik, hogy a belső kereslet gyenge, a külső konjunktúra pedig tovább romlik. A monetáris tanács megítélése szerint a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szintjétől, a munkapiac pedig laza marad. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése is számottevően elmarad a válság előtti ütemétől” – véli a kamatdöntő testület.

„Az elmúlt hetekben bejelentett intézkedések alátámasztották a kormány elköteleződését az alacsony költségvetési hiánypálya iránt. Az intézkedések várható makrogazdasági hatásait számottevő bizonytalanság övezi: a rövid távú reálgazdasági és inflációs kilátásokat várhatóan nem befolyásolják érdemben, középtávon azonban költségoldali nyomást okozhatnak, valamint a bankrendszer tőkevonzó képességének csökkentésén és a hitelezés visszafogásán keresztül a gazdaság növekedési potenciálját is mérsékelhetik” – figyelmeztetnek.

Javult a megítélésünk, de kell az IMF-hitel

„Az ország kockázati megítélése érdemben javult; részben országspecifikus, részben szabályozási változások befolyásolhatták a kockázati mutatók kedvező alakulását. A kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága szempontjából a monetáris tanács –  eddigi meggyőződését fenntartva –  fontosnak ítéli az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodást” – olvasható a közleményben.

A monetáris tanács úgy látja, hogy a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. A gazdaságot érő költségsokkok ezért nem rontják a középtávú inflációs kilátásokat, lecsengésük után a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül. A javuló globális pénzügyi piaci környezet a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti erős elköteleződésével együtt a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti.

„A várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve a jelenleginél alacsonyabb kamatszint indokolt. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal” – hangsúlyozzák a monetáris tanács tagjai.

Tovább feszül az ellentét

Simor András szavaiból egyértelmű volt, hogy az MNB elnöke és a két alelnök most sem értett egyet a kamatvágással. A belső tagok az inflációval kapcsolatban sem olyan optimisták, mint a külső tagok.

Simor szavai szerint szűk többség szavazta meg a kamatcsökkentést, vagyis ismét 4:3 arányban kerekedhettek felül a külső tagok.

Elemzők szerint a kamat tovább mérséklődhet a következő hónapokban, amit megerősít a monetáris tanács kamatdöntés után kiadott „galamb” hangvételű közleménye is, miszerint a jelenleginél alacsonyabb kamatszint indokolt.

Simor azt is elmondta, hogy az inflációs alapfolyamatok nincsenek teljesen összhangban az MNB 3 százalékos inflációs céljával.

Így látja az elemző

„A döntés megfelelt a várakozásoknak, melyek részben a piaci folyamatok elmúlt havi viszonylag kedvező alakulásából, részben pedig a Monetáris Tanács előző két hónapban követett stratégiájából adódtak. A MT többsége (a külsős, újonnan megválasztott tagok) az augusztusban elindított és szeptember is 25 bázispontos csökkentéssel folytatott kamatcsökkentést elsősorban a gazdasági növekedés, illetve a belső kereslet gyengeségével, illetve a hitelezés támogatásának szükségességével indokolták” – írja elemzésében Jobbágy Sándor. A CIB Bank közgazdásza szerint az érvelés a piaci folyamatokra (a magyar eszközöktől elvárt kockázati felár csökkenésére) épült, valamint arra, hogy a céltól hosszabb távon is eltérő infláció elsősorban egyszeri, a monetáris politika hatáskörén kívüli tényezők miatt áll fenn.

„Mivel ezek a tényezők nem hoztak érdemi újdonságot az elmúlt egy hónap folyamán és a piaci árfolyamokba lényegében beépült a kamatcsökkentés, a döntés nem okozott meglepetést a piaci szereplők számára – annak ellenére sem, hogy az elmúlt napokban mind a külső környezet, mind az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos kommunikáció gyengítette a forintot és az állampapírokat” – hangsúlyozza Jobbágy Sándor.

A CIB Bank elemzése szerint az októberi kamatdöntés, illetve a kapcsolódó közlemény nem módosítja a kamatkilátásokat: rövid távon további kamatcsökkentés lehetséges a piaci helyzet függvényében, de a MT várhatóan nem fog a piaci várakozások elébe menni. „Bár megítélésünk szerint a pozitív piaci folyamatokban továbbra is a támogató külső környezetnek és bizonyos technikai tényezőknek van meghatározó szerepe, a kedvező tendenciák (amennyiben fennmaradnak) a következő hónapokban is komoly érvként szolgálhatnak a kamatcsökkentést támogató tagok számára” – írja Jobbágy.

„Bár az MT folyamatosan hangsúlyozza az IMF-megállapodás fontosságát, ennek hiánya az eddig sem akadályozta meg a kamatvágást. Ez a jövőben feltehetően csak akkor változik meg, ha az ezzel kapcsolatos kétségek tartósabb negatív piaci reakciókat is elindítanak, jelezve az eddigi döntések kockázatosságát” – vélekedett a CIB közgazdásza.