A kormány még támogatja is a tömeges kényszervállalkozást
A sikeres vállalkozás elindításához semmi más nem kell, mint egy nagyon jó szerződés. Erre jó példa Bill Gates, aki egy zseniális dolgot hajtott végre: kötött egy jó szerződést az IBM-mel. A magyar vállalkozói gondolkodás ott torzul, hogy mindenki mániákusan eszközöket gyűjt, holott ez a csőd útja – fogalmazott Horváth Miklós. Magyarországon a vállalkozó története 1987-ben kezdődött, és nagy szükség lenne az emberek agyi állapotának vizsgálatára. Rosszul oktatnak és rosszul vezetnek minket.
Holott a nyolcvanas években briliáns elmék voltak a magyar vállalkozók között. A rendszerváltás után viszont mindenki befelé fordult, a vállalatok a belpiacokra koncentráltak, holott 1989 előtt minden arról szólt, hogy mi történik kint, hogyan lehetne lemásolni. Ezt a drámai fordulatot azóta sem nőttük ki, már csak azért sem, mert most a belföldi piacon a legnagyobb vevő az állam – ez maga a vég. És egyelőre nem látni, hiszen ma a cégvezetők azt szokták kérdezni, hogy mi most a buli? Minél kisebb egy cég Magyarországon, annál kevésbé hajlandóak a tulajdonosok pénzt hagyni a cégekben.
A rendszerváltás után hallottunk először a kényszervállalkozó fogalmáról, amelyet egyébként Nyugaton nem értenek meg. Akkor azt hittük, hogy ez átmeneti állapot, de a politika úgy döntött, hogy megtartja, sőt, a Széchenyi kártya program még támogatja is. Magyarországon összekeveredik a vállalkozói és alkalmazotti típus: nagyon sok alkalmazott szeretne vállalkozó lenni, pedig alkalmatlan rá. Ez részben az oktatás hibája, az ugyanis elsősorban a felszínt kapargatja. A kényszervállalkozók hatalmas tömegege a magyar gazdaság 22-es csapdája.
Van-e a piros-fehér-zöld embernek önbizalma? Sokan azt mondják, nincs, és ebben van igazság, holott éppen itt kell megmutatni a magyar virtust. Nagyon rosszul viseljük a bukást, holott Nyugat-Európában a csőd természetes velejáró, míg itt tilos fogalom, holott minden vállalkozó kockáztat és bukhat.
