Bod Péter Ákos: Nem az EU-ban kell keresni a hibát

Bod Péter Ákos szerint a világban lezajló hatalomátrendeződés rövidesen a nemzetközi szervezetekben is érezteti hatását, például a szavazati jogok terén. A folyamatot jelzi például a G20 létrejöte is.

Az európai tizenötökhöz mérve látható a regionális konvergencia, a szlovák gazdaság jelenlegi fejlődése például Írországra emlékeztet, de folytatódik a lengyel és cseh sikersztori is. Egyedül a magyar gazdaság nem képe konvergenciára, nem képes profitálni az EU-csatlakozásból, vagyis, ha gond van, annak okát nem az unióban kell keresni.

A magyar gazdaság 2006-ban vesztette el lendületét, ezt tetőzte a 2008-as pénzügyi válság, amelyet a vállalati hitelezés zsugorodása követett. A kormány jelenlegi intézkedéseit vizsgálva nem számíthatunk arra, hogy ez a trend megtörik. Mint mondta, Magyarországon jelenleg spanyol szinten van a banki tőkekivonás.

A helyzet nem rózsás

A helyzet nem rózsás, de minden erejükkel azon vagyunk, hogy javítsuk. Ebben a fő eszköz az egyszerű államról szóló középtávú program – mondta Vagács István, a Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály vezetője.

A kormány gyorsítaná az engedélyek kiadását, csökkentené a bírságokat, összesen 114 intézkedést hoz meg tíz fő területen. A kabinet 500 milliárddal csökkenti a vállalkozók bürokráciával kapcsolatos terheit.

A szakértő kiemelte: az új munka törvénykönyve növeli a rugalmasságot, a kormány bíztatónak látja a gazdaság fejlődését mutató számokat.

Neki kell esni az uniónak

Az elmúlt évünk azzal telt el, hogy kitaláljuk, hogyan mentsük meg a hazai gazdaságot – fogalmazott Krisán László, a Széchenyi hitelprogramot gondozó Kavosz vezérigazgatója.

Krisán László elmondta: 170 ezer vállalkozás gyakorlatilag napi szinten használja a Széchenyi kártyát, ez azt jelenti, hogy minden egyes napon 80-70 céges kártyahasználatra kerül sor. Hozzátette: az itthon működő 1,2 millió vállalkozásnak talán csak a fele működőképes, 99 százaléka pedig mikrocég, átlag 2,2 alkalmazottal, amelyből 1,7 családtag. Ezek a cégek összesen 3 millió ember életének alakulását befolyásolja. Ezek a vállalatok alultőkésítettek, túlélési lehetőségeik bizonytalanok, harmaduk veszteséges és mostanra felélték tartalékaikat.

A Kavosz szakértője kiemelte: a magyarországi bankrendszer csak kis mértékben fogja a következő másfél évben a cégek aktív finanszírozását végezni. Hozzátette: a bankok működése általában túl bonyolult, a kamatok viszonylag magasak, az ország nem engedheti meg magának ezt a magas költséget. Ugyanakkor hozzátette: a mi pénzünk is a bankokban van, ezért jól meg kell gondolni, hogy viszonyulunk a szektorhoz, az viszont biztos, hogy a bankadó nem tesz jót az anyavállalatoknak.

Krisán László elmondta: drasztikusan neki kell esni az uniónak, mert nem állunk jól az EU-pénzek lehívásával, holott nincs B-terv, ha ez a pénz bent ragad, a vállalkozások forrásai eltűnnek a ködben.

Nem vezetik el bilincsben a cégvezetőinket

A Coop száz százalékig magyar tulajdonú vállalat stabil 510 milliárdos árbevétellel - mondta Zs. Szőke László, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke a Világgazdaság konferenciáján.

A hazai kiskereskedelem átalakult: a forgalom visszaesett, a fogyasztás racionalizálódott, az emberek a lakásukhoz közelebb vásárolnak, többször és kevesebbért.

A Coop jól tud reagálni ezekre a folyamatokra, hiszen az üzletek az otthonokhoz közel találhatóak és a vásárlók rájöhetnek, hogy itt is megtalálnak mindent, amiket a multinacionális boltokban. Hozzátette riválisaik közül mindössze három magyar, ugyanakkor a Coop hálózatának működése stabil, amit többek között az is biztosít, hogy azonnal kizárják azokat a cégeket, amelyek nem felelnek meg a feltételeknek.

A cégvezető hozzátette: évente 70 milliárd forint áfát fizetnek be az államnak, ebben a hálózatban nincs áfacsalás, nincsenek botrányok, nem vezetik el bilincsben a cégvezetőiket.

Már a kocsik hátulját sem láttuk

A baromfi szektor még szerencsére magyar – mondta Bárány László, a Baromfi Coop elnöke. Bárány László szerint a sikernek nincsenek titkai, csak tanulságai. Magyarország túl korán lépett be az EU-ba, az élelmiszer szektor akkor nem volt felkészülve a nagy versenyre.

A legfontosabb tanulság, hogy míg hetvenes években a nyugat-európai versenytársak farát láttuk, addig a kétezres évekre már a kocsik hátulját sem láttuk, úgy lehagytak minket. Az elmúlt 20 év erodálta a hazai tudásszintet is. Mindenki arra emlékszik, hogy tudunk focizni, csakhogy ezt a piacon ma már nem tudjuk bizonyítani. A versenyképesség esélyét adó tudás az agrár-élelmiszeriparban nincs meg az országban, ezért azt külföldön kellett és kell megvásárolni. A szellemi műhelyek kiürültek, az egyetemeken tömeges diplomagyártás folyik.

Nincsenek milliárdok macikra

A magyar tulajdonú bankrendszerrel kapcsolatos remének 1952-ben szálltak el - mondta el Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója. A menedzser hozzátette: a rendszerváltás után újraélesztett takarékszövetkezeti szövetségnek ma 1 millió ügyfele van, mérlegfőösszege pedig 5,2 millió euró, ami a szomszédos országokhoz képest nagyon kevés. Magyarországon a betétek tekintetében 10, a hiteleknél 4 százalék az OTSZ részesedése, míg Hollandiában például a hasonló szövetségé 40 százalékot tesz ki.

Nincs profitnyomás, a fluktuáció kicsi, a kölcsönös ismeretség bankok és ügyfelek között kockázatcsökkentő tényező. Varga Antal úgy fogalmazott: nekik nincsenek milliárdjaik arra, hogy a macijaik a TV-híradó előtti reklámokban ugráljon, ugyanakkor az OTSZ ismertsége lassan nő, ezt mutatja, hogy ő maga először beszél a magyar gazdaság helyzetéről a Gellért szállóban.