Az MNB novemberi kamatdöntésének hátterét tekintve két tényezőt látnak különösen lényegesnek a CIB elemzői. „Egyrészt, mivel a monetáris lazítás szempontjából korábban hangsúlyozott fontosságú IMF-megállapodás nélkül és az inflációs kilátások romlása ellenére is megkezdődhetett a kamatcsökkentési sorozat, nyilvánvalóvá vált a pénzpiaci folyamatoknak (a kockázati prémium alakulásának), illetve a ösztönzésének első helyre kerülése a kamatdöntésekben” – hangsúlyozza Trippon Mariann és Jobbágy Sándor.
Másrészt a konkrét novemberi helyzetet tekintve az előző kamatcsökkentés óta eltelt időszakban a nemzetközi piaci környezet relatíve kedvező maradt, a forint megőrizte stabilitását és relatív erősségét az euróval szemben (mind az előretekintő, mind a historikus volatilitás alig változott), illetve CDS-felárak is csak minimális mértékben emelkedtek, miközben a pénzpiaci FRA jegyzések alapján beárazottnak tekinthető a további monetáris lazítás – olvasható a CIB elemzésében.
Bár a kamatcsökkentés gazdaságélénkítő hatása a jelen környezetben erősen vitatható, valószínű, hogy a vártnál gyengébb harmadik negyedéves előzetes GDP-adat ugyancsak helyet kap a lazítást támogató érvek között – írják a közgazdászok. A gazdaság 1,5 százalékkal esett éves alapon a harmadik negyedévben.
Noha óvatosságra intő tényező lehet a nemzetközi környezet változékonysága és a magyar eszközök továbbra is jelentős érzékenysége a globális hatásokra, a CIB értékelése szerint a fenti tényezők alapján fő forgatókönyv novemberben is egy 25 bázispontos kamatcsökkentés. 2013 elején további csökkentések következhetnek, amennyiben a jelzett piaci feltételek ezt továbbra is támogatják.
Világgazdaság Online-->
