A legegyszerűbb az lenne, ha mindent rákennénk az elődökre, de nem ez a célom – tette hozzá. A kormány 2010-ben nehéz helyzetben vette át az ország irányítását, komoly reformcsomagot fogadott el a Széll Kálmán tervvel. A reformprogram eleinte költségnövekedéssel és nem csökkenéssel jár. Az államadósságunk meglehetősen magas volt, ennek a csökkentése volt az egyik alapvető cél, a másik pedig a növekedés fokozása elsősorban az aktivitási ráta, a foglalkoztatottság növelésén keresztül.
A kormány minden neuralgikus területen jelentős reformokat kívánt végrehajtani, a nyugdíjrendszert átalakította, a hárompilléres rendszert eltörölte, a korkedvezményeket megszüntette. A közlekedést, az oktatást is átalakította, a gyógyszerkasszánál is voltak átalakítások. Az állam és az önkormányzatok finanszírozásában is lépéseket kíván tenni, komoly adósságfékek bevezetésével is. A bürokrácia költségeit is le kívánja szorítani.
Amikor a Széll Kálmán tervet bejelentették, egy 3-5 százalékos éves növekedés nem volt irreális, ezt azonban az élet felülírta. A bevételi oldalt is növelni kellett, a kormány által elvégzett intézkedések 50-50 százalékban érintették a kiadási és a bevételi oldalt, az utóbbi időben inkább a bevételi dominált – ismerte el Peschinger. Az adózásban is voltak reformok, a kormány a munkát és jövedelmeket terhelő adókat csökkenteni kívánta. A gazdaság fehérítése és az adóbeszedés hatékonyságának a növelése is fontos cél volt. A fordított áfa, a pénztárgépek NAV-hoz való bekötése és a többi intézkedés. Az egyes ágazatokra kivetett különadókkal is kívánta a kormány stabilizálni a helyzetet, ezeknek az adóknak nagy része átmeneti jellegű.
Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése komoly lyukat ütött a költségvetésben, de az elvvel nincs baj, mivel ez sok országban jól működik. A nyugdíjrendszert is alaposan felülvizsgálták, a szociális transzfereket is korlátozzák, hogy az a gyakorlat, amely szerint szociális támogatásokból jobban meg lehessen élni, mint munkából, megszűnjön. A programok is segítik a foglalkoztatást, 2013-ban 400 ezer résztvevőre számítanak. Ezek képzésekkel is párosulnak, hogy visszavezethessék a munkavállalókat a munkaerőpiacra. Munkavédelmi akcióterv is indul, amely járulékkedvezményt ad azoknak a cégeknek, amelyek pályakezdő, előtt álló, gyereknevelésből visszatérő vagy tartósan munkanélküli dolgozót alkalmaznak.
Az eredmények már kezdenek megmutatkozni – mondta Pleschinger. A költségvetési hiányt három egymást követő évben sikerül 3 százalék alatt tartani, az államadósságot is sikerült az Európai Bizottság által is elfogadható módon csökkenő pályára állítani. Eközben az EU 27-eknél nő az adósságállomány. A versenyképességünk kifejezetten jónak mondható, a fajlagos munkaerőköltségünk a válság előtti szint 80 százaléka körül alakul. A növekvő exportteljesítményünknek köszönhetően a külső finanszírozási képességünk is kimagasló, a nettó külső adósságunk is csökken, főleg a bankszektorban.
Az NGM előrebecslése szerint az idén még lesz, jövőre viszont már kis mértékű növekedést, majd 2 százalék körüli növekedést várnak. Eközben a nem nő majd, és az is csökken majd. A CDS felárunk nagyjából együtt mozog a régióval, mostanában emelkedik kicsit, ami részben talán az IMF-tárgyalások elhúzódása miatti befektetői türelmetlenséget tükrözheti.
Az unióval össze vagyunk kötve, 21 országgal járunk hasonló cipőben, vagyis folyik ellenük túlzott deficit eljárás – magyarázta az államtitkár. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ez alól kikerüljünk. Az EU a hiány tartását követeli meg, az IMF viszont növekedést szeretne inkább, ezért cserébe magasabb hiányt is engedélyezne, ezért nehéz a tárgyalássorozat.
