A nyáron elfogadott sertésstratégia hét éven belül megduplázná a hazai, jelenleg 3 millió alatt sertéslétszámot, a megvalósításhoz döntően magán- és uniós forrásokat bevonva.
A terv szerint a remélt felfutás hozzávetőleg 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat mezőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225–250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó termelési értéke, és ennek eredményeképp 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je.
A számítások szerint 45 milliárd forinttal több áfa folyna be a költségvetésbe, a termelés és a húsipar megnövekedett munkaerőigénye pedig összesen 18 ezer új munkahelyet eredményezne, amely további 6-7,5 milliárd forintnyi szja-többletet jelentene a büdzsének.
Az uniós, termelői, banki és befektetői forrásokon felül értelmezi a tárca a stratégia céljaira 2013-ra előterjesztett 2,6 milliárd forintot. Ágazati szereplők kevesellték ezt az összeget, Czervén György államtitkár egy korábbi nyilatkozatában azonban úgy fogalmazott: „ez éppen 2,6 milliárd forinttal több, mint korábban.”
„A szóban forgó 2,6 milliárd forint a már meglévő és megítélt támogatásokon felül van, és az elmúlt húsz évben elhanyagolt ágazati fejlesztéseket, valamint kampányokat finanszíroznánk ezzel” – nyilatkozta lapunknak a jövő évre előirányzott összegről Feldman Zsolt.
A vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkára példaként említette az állattartó telepek korszerűsítésére szánt 40 milliárd forintos pályázatot, amelyet néhány hónapja írt ki a VM, valamint a januártól induló új forgóeszköz-hitel program, amelyet 4 százalékpontnyi kamattámogatás mellett nyújt az állam az MFB-n keresztül a termeltetőknek félmilliárd forint értékben.
Ez utóbbit integrátorok és olyan feldolgozók vehetik igénybe, amelyek hízlaltatást végeznek. „Maguk a termelők sok esetben banki szempontból kevésbé hitelképesek, ám a feldolgozók hitelképesebbek, rajtuk keresztül pedig támogathatjuk a termeltetést. Az egész ágazat sorsa szempontjából kulcsfontosságú a forgóeszköz-finanszírozás segítése” – tette hozzá Feldman.
A helyettes államtitkár szerint a megoldás kulcsa a magasabb önköltség elismertetése. „Ha eltekintünk a mostani takarmányhelyzettől, a hagyományos abrakos hízlalás akkor is drágább, mint a nyugat-európai versenytársak alacsonyabb költségszintje.
A cél az, hogy igényesebb piacokat találjunk, és a magasabb beltartalmi értékhez pozicionáljuk a magyar árut, és így a magasabb árakat is elismertessük” – tette hozzá Feldman.
Az államtitkár hangsúlyozta: a feldolgozott szárazárunál már jobban működnek egyes minőséget jelző védjegyek, jelenleg a cél egy a tőkehúsokra érvényes hasonló minősítési rendszer megalkotása.
Feldman Zsolt szerint a külpiaci terjeszkedés egyik fő célpontja a Távol-Kelet lehet.
„Japán, Dél-Korea, és Tajvan már most is célpont, a nagy kérdés mindig Kína, ahol a kormány megalakulása óta folyamatos egyeztetések vannak az állategészségügyi, adminisztrációs akadályok lebontása céljából.”
A külpiaci pozíciók erősítése, és exportpiacok megszerzése mellett a másik fontos irány a tárcán belül a helyi gazdaságok, és a lokális piacok megerősítése. Ettől a VM alacsonyabb beruházási költséggel létrejövő új férőhelyeket, és – több élőmunkával előállított – helyben értékesített élelmiszert vár.
„A helyi piacok, a helyi termelés és értékesítés a belföldi fogyasztóknak versenyképes áron tud kínálni élelmiszert, hiszen itt a szállítás, és a köztes elemei sincsenek jelen, vagy a fogyasztói ár közvetlenül a termelőhöz, esetleg az elsődleges értékesítőhöz jut” – mutatott rá lapunknak a regionális piacok szerepére Szieberth István, a Vidékfejlesztési Minisztérium sertésstratégia-munkacsoportjának vezetője.
Szieberth hangsúlyozta: a sertéstermelés nagyobb részét, hozzávetőleg 60 százalékát a jövőben is a szakosított sertéstelepek állítanák elő, nagy tömegben, de emellett – elsősorban a belső piacon – nagyobb szerepet szán a tárca a helyi termelőknek és lokális értékesítésnek. Szieberth szerint ez azért is rentábilis lenne, mert az almos tartás férőhely-beruházása jóval olcsóbb, és más, jobb minőséget is állít elő, bár jóval munkaigényesebb is.
„Amikor Magyarországon tízmilliós sertésállomány volt, abból ötmillió volt a háztáji” – indokolta a gazdálkodási forma újbóli népszerűsítésének szükségességét a területért felelős új minisztériumi munkabizottság vezetője.
Szabó Csaba hozzátette: fontos lépés volt a háztáji állattartást korlátozó önkormányzati rendeletek törvényi tiltása. A Bizottság célja, hogy megvizsgálja: vannak-e további jogi, állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági akadályok, valamint kommunikációs kampányt folytasson a háztáji gazdálkodás népszerűsítésére. A háztáji gazdálkodás újbóli elterjesztését nem csupán agrárgazdasági, hanem foglalkoztatási szempontból is fontosnak tartja a tárca.
