Az elmúlt hetek nyilatkozataiból arra lehetett következtetni, hogy beadja a derekát a kormány, és a kedvező piaci hangulatban meglépi a devizakötvény kibocsátást, ám Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétvégi nyilatkozata ennek homlokegyenest ellentmond. Szerinte ugyanis nem szabad még egyszer devizában eladósítani az országot, amihez hozzátette, hogy idén is megoldotta Magyarország a lejáró devizaadósság, forintkötvényből való megújítását.
Pár problémát viszont felvet ez a helyzet. Idén ugyanis 547 milliárd forint (2 milliárd euró) devizakötvény kamat és tőketörlesztése volt esedékes, ezt a nyár után tapasztalható kedvező piaci hangulatban könnyen tudta fedezni az ÁKK a forintkötvény többletkibocsátásokból.
Jövőre viszont már mintegy háromszor ekkora mértékű, 1454 milliárd forint (5 milliárd euró) devizaadósság jár le. Ha ezt a forrást mind forintkötvényből kívánja behozni az adósságkezelő, akkor 70 százalékkal több állampapírt kell kibocsátani. Ez nyomás alá helyezné a forintkötvény-piacot, ami hozamemelkedést is hozhat, de a forintpiacon is megnőne a kínálat, így a hazai deviza is megsínylené az akciót. Arról nem is beszélve, hogy a forint kötvények még így is bő 1,5-2 százalékponttal magasabb kamatterhet rónak a költségvetésre, ami a költségvetés helyzetét is rontja.
Persze a devizaadósság törlesztésére rendelkezésre áll a jövőre is várhatóan 1,5 milliárd euró körüli folyó fizetési mérleg többlet valamint a kormány MNB-nél levő devizabetéte. Utóbbihoz már idén is részben hozzányúlt a kormány. EU/IMF-hitelkerethez is nyúlhatna Magyarország, de most úgy tűnik, hogy nem születik megállapodás, de ha igen, akkor is többször jelezte a kormány, hogy azt nem kívánja lehívni. Ezen felül nem zárható ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a márciusi vezető csere után úgynevezett nem-konvencionális eszközökhöz nyúl, ami a devizatartalék szintjét is érintheti. A piac azonban várhatóan nem reagálna túl jól a hasonló lépésekre, így a forint állampapírpiac is nyomás alá kerülhet.
Összességében tehát elméletben valóban megkerülhető lenne egy devizakötvény kibocsátás vagy EU/IMF-hitelkeret. Ennek ára azonban egy tartósan és szignifikánsan magasabb kamatteher az elkövetkező évekre, érezhetően gyengébb forint és a piacnak kiszolgáltatottabb állampapír piac.
