Elnököt keres az Eurogroup

Elvileg január végén távozik posztjáról az Eurogroup elnöke, azonban még mindig nem tudni biztosan, ki lesz majd Jean-Claude Juncker utóda. Az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő testület jelenlegi elnöke pár hete közölte, hogy jövő év elején már mindenképpen távozik posztjáról.

A pénzügyi tárca vezetése mellett 1995 óta a miniszterelnöki posztot is betöltő luxemburgi politikus – ezzel az EU legrégebben hivatalban lévő kormányfője – ugyanis több időt szakítana a belpolitikai ügyekre, miután 2014-ben parlamenti választásokat tartanak a hercegségben. Ez pedig az Eurogroup elnöki posztja mellett nehezen kivitelezhető, miután az eurózóna adósságválságának újabb és újabb hullámainak kezelése szinte egy főállású vezetőt igényelne.

Juncker mandátuma valójában már a nyár közepén lejárt, azonban akkor az eurózóna vezetői meggyőzték, hogy még fél évig maradjon a posztján, amit az Eurogroup találkozóinak rendszeressé válásától, vagyis 2005 óta tölt be, előtte mindig a soros EU-elnökséget adó ország pénzügyminisztere elnökölt az üléseken. Valójában már a harmadik 2,5 éves mandátuma járt le Junckernek az idén nyáron, miközben a szabályok szerint két egymást követő ciklus után már át kellett volna adnia posztját, azonban a pénzügyi válság kitörésekor az eurózóna pénzügyminiszterei úgy vélték, hogy jobb, ha a folyamatosság jegyében Juncker kezében marad a karmesteri pálca.

Tavasz óta sorra bukkannak fel a lehetséges utódok nevei a nemzetközi sajtóban. Legújabb jelöltként a holland pénzügyminisztert kezdték emlegetni. Jeroen Dijsselbloem nem is cáfolta, hogy a neve is szerepel a lehetséges utódok listáján, azonban nem kívánt arról nyilatkozni, hogy el is fogadná-e a felkérést. Ezzel szemben a holland pénzügyminisztérium a legutóbbi EU-csúcs idején azt közölte, hogy Dijsselbloem nyitott a felkérésre.

A holland köztévé szerint Dijsselbloem esélyesnek számít a posztra, miután Hollandia azon kevés eurózóna-tagországok egyike, amelyek adósbesorolása mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél még elsőrendű minősítésű, azaz „tripla A” besorolású. Hollandia mellett csupán Németország, Finnország és a jelenlegi Eurogroup-elnököt adó Luxemburg rendelkezik ilyen osztályzattal. Dijsselbloem jelöltsége ellen szólhat, hogy a 46 éves baloldali politikus csupán november eleje óta látja el első miniszteri megbízatásaként a pénzügyi tárca vezetését, miután a szeptemberi választások után megalakult a liberális-munkáspárti koalíció.

Németország pedig korábban közölte: számára az lenne előnyös, ha a „tripla A” minősítésű országok jelöltjei közül kerülne ki az Eurogroup új vezetője, amely a valutaunió adósságválságának kezelése során kulcspozícióvá vált az EU-ban. Ennek megfelelően tavasszal a finn kormányfő neve is felmerült lehetséges utódként, azonban Jyrki Katainen közölte: nem vállalja el a posztot.

A lehetséges forgatókönyvek között emlegették a nyáron még azt is, hogy a Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter követi majd Junckert. Ez a lehetőség azonban később lekerült a napirendről. Schäuble abból a szempontból mindenképpen a legjobb választásnak tűnt volna, hogy a legnagyobb európai gazdaságnak, illetve az euróválság ügyeiben a legfőbb döntéshozónak számító Németország pénzügyminisztereként de facto ő tekinthető az Eurogroup vezetőjének. Ellene szólt azonban, hogy ősszel parlamenti választásokat tartanak Németországban, így egyáltalán nem biztos, hogy 2013 végén is Schäuble marad a pénzügyminiszter. Emellett az Eurogroupban több miniszter sem rajongott azért, hogy Schäuble legyen az új elnök, ugyanis túlságosan lojálisnak tartják Angela Merkel kancellárhoz, így szerintük inkább Berlin, mint a teljes eurózóna érdekét képviselte volna.

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy az Eurogroup-elnöki poszt elnyeréséhez nem csak Németország, hanem Franciaország támogatására is szükség van. Így nem meglepő, hogy a nyáron az a lehetőség is felmerült, hogy Berlin és Párizs a hivatali időt kettéosztva felváltva vezesse az Eurogroupot. Eszerint Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter kezdhetné meg a közös két és fél éves terminust, majd annak közepén már az új német kormány tárcavezetője venné át a stafétát.

Eurózóna - Adatok Népesség: 333 millió fő

GDP: 9269 milliárd euró (2012, becslés)

GDP-változás: -0,4 százalék (2012, év/év, becslés)

Munkanélküliség: 11,7 százalék (2012. október)

Infláció: 2,2 százalék (2012. november, év/év)

Államadósság: a GDP 90 százaléka (2012. II. negyedév)

Államháztartási hiány: a GDP 4,1 százaléka (2011)

Forrás: Eurostat Jean-Claude Juncker -->