BUX 42,805.14
+0.17%
BUMIX 3,737.04
-0.17%
CETOP20 1,841.99
0.00%
OTP 8,882
-0.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-1.46%
ZWACK 17,300
0.00%
0.00%
ANY 1,545
0.00%
RABA 1,115
0.00%
0.00%
+0.32%
0.00%
0.00%
OPUS 152.8
+0.66%
0.00%
+0.53%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,840
+0.92%
0.00%
ALTEO 2,720
-2.16%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.50%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,228
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Startolhat a bankunió

Elhárult a fő akadály a tegnap este kezdődött Európai Tanács sikere elől: a tagországok pénzügyminiszterei maratoni ülésükön megegyeztek az egységes európai bankfelügyelet felállításáról. A kompromisszum Budapest számára is szimpatikus, arról azonban még nem döntött a kormány, csatlakozik-e a bankunió első fázisának tartott rendszerhez.

Döntöttek az euróövezet pénzügyminiszterei az egységes bankfelügyeletről. Az Ecofin 14 órán át tartó brüsszeli ülésén csütörtök reggelre született meg a megállapodás, amelynek lényege: 2014 márciusától közös bankfelügyelet vizsgálhatja az unió bankjait. Az Európai Központi Bank fennhatósága alá tartozó felügyelet (Single Supervisory Mechanism, SSM) a tervezett bankunió első fázisa.

A kompromisszum fő akadályát mostanáig a Berlin és Párizs közötti, elsősorban az érintett bankok köréről szóló vita jelentette. A pénzügyminiszterek végül abban egyeztek meg, hogy a már eddig is kisegített pénzintézetek (a programbankok) körén túl a potenciálisan rendszerszintű kockázatot jelentő bankok kerülnek a rendszerbe. Eszerint azokra a bankokra vonatkozik majd a közös felügyelet, amelyek konszolidált mérlegfőösszege meghaladja a harmincmilliárd eurót vagy országa GDP-jének a húsz százalékát. Az, hogy milyen távol álltak az álláspontok jelzi, hogy míg a németek ezt a határt 50 milliárd eurónál húzták volna meg, a franciák 2,5-nél.

Számítások szerint a bankfelügyelet így nagyjából 150 bank felett gyakorolhat ellenőrzést. Magyarországon egy pénzintézet, az OTP Bank lehet érintett, amennyiben Magyarország csatlakozik a rendszerhez. Ez az euróövezet tagországainak kötelező, a többi tíz EU-tagország választhat. Nagy-Britannián kívül Svédország, Csehország és Dánia jelezte, hogy kívül maradna.

A csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre engedékenyen nyilatkozott. Mint mondta: korrektnek tartja azokat az előzetesen kidolgozott feltételeket, amelyek alapján az euróövezeten kívüli államok csatlakozhatnának a létrehozandó európai bankfelügyeleti rendszerhez. „Az előterjesztések szerint jól állunk, sokkal jobban, mint azt korábban gondoltuk volna” – mondta kormányfő az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek brüsszeli tanácskozása előtt.

Berlin korábban nem csak azt vetette el, hogy valamennyi európai bankra kiterjedjen az egységes felügyelet hatásköre, de garanciákat várt el az EKB függetlenségének garantálására is. Erre válaszolva a pénzügyminiszterek úgy döntöttek, az EKB-n belül önálló bizottság feladatává teszik, hogy felügyelje a bank monetáris politikájának és bankfelügyeleti feladatának különválasztását. Ha egy nem euróövezeti tagország úgy dönt, csatlakozik a bankunióhoz, ebben a felügyelőbizottságban szavazati jogot kap (annak ellenére, hogy az EKB igazgatótanácsában nem). Ez választ ad a magyar kormány aggályaira is.

Más kérdés, hogy Magyarország akkor sem marad ki teljesen a felügyelet fennhatósága alól, ha nem csatlakozik a rendszerhez. Az euróövezeti bankok nálunk működő leányvállalatainak felügyeletét mostantól nem az anyaország bankfelügyelete, hanem az SSM látja el.

A bankunió felé vezető következő lépés egy betétbiztosítási és szanálási alap felállítása lehet. Míg előbbi az új tagországok mindegyikénél van (ez előírás volt a csatlakozási tárgyalásokon), az euróövezet országaiban azonban nem általános. A bankmentés pénzügyi forrásai esetében ennél is rosszabb a helyzet, erre szolgáló alap mindössze három tagországban van. Ilyen esetekben eddig a tagországok büdzséjéből nyújthatnak segítséget – az ír és a spanyol államcsődközeli helyzetet is éppen ez a bankmentés idézte elő. Uniós szinten is az ideiglenes, illetve az állandó mentőalapok (EFSF és ESM) segítenek ebben a helyzetben, ám nem a bankoknak közvetlenül, hanem a tagországoknak. A felálló szanálási alap lényege, hogy anélkül támogatná a bajba jutott pénzintézeteket, hogy azzal nőne a tagországok államadóssága.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek