„Mindenki azt kérdezi, hogy mekkora növekedés lesz idén. Ennél is fontosabb kérdés azonban, hogy milyen növekedés lesz” – kezdte előadását Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Világgazdaság gazdasági évindító konferenciáján.
Nem hiszem, hogy jövőre választási költségvetés lenne, a hiánycél tartását nem volt könnyű megteremteni, ezt most már meg kell őrizni – mondta.
Nyugaton egy elveszett generációról van már szó, miközben Magyarországon a foglalkoztatás bővül. Ehhez persze hozzá szokták tenni, hogy nagyrészt közmunkáról van szó, de az is munka – fogalmazott az államtitkár.
A fiskális átalakítás önmagában nem elég, gazdasági reformokkal kell versenyképesebbé tenni a gazdaságot Cséfalvay Zoltán szerint. A magyar kormány 2010-ben azt vállalta, hogy a két lépést nem választja külön időben, hanem egyszerre visz véghez fiskális és versenyképességi reformokat is.
Európa három részre osztható. Északon és nyugaton gyorsan és hatékonyan végigvitték a reformokat, délen azonban teljes az elmaradás a változtatásokkal. A mi régiónkban zajlanak reformok, a nehézség az, hogy már a válságos időkben kellett erre sort keríteni. Közép- és Kelet-Európa egyre inkább felzárkózik, ezért is szerencsés, hogy Magyarország is elszakad a déliektől.
Az államtitkár kiemelte: egészséges növekedés, nem adósságból finanszírozott növekedési pályát kell létrehozni, megteremtettük az egészséges növekedés alapjait.
A válság fontos tanulsága, hogy az ipar újra egyre nagyobb szerepet játszik egy ország gazdaságában. Ezen kívül a keleti nyitás is fontos lett. Magyarországon most van egy olyan mentalitás, hogy ha valaki A-t mond, akkor azt hiszik, hogy B már nem is lehetséges, ezért már inkább azt érdemes mondani, hogy keletre nyitunk, de nyugatra tartunk – mondta Cséfalvay Zoltán.
Azok az országok jártak jól, akik a fejlődő államokra is figyeltek, logikus, hogy nekünk is ez a dolgunk – emelte ki.
Az államtitkár azzal számol, hogy idén 1500 milliárd forint uniós forrást lehet fejlesztéspolitikára fordítani. Magyarország célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő Ehhez kell az, hogy 75 százalékos legyen a foglalkoztatottság, 14,65 százalék a aránya, a korai iskolaelhagyás arányának 10 százalékra csökkentése, és a K+F-ráfordítások növelése, a 1,8 százalékáig
A magyar kormány célja, hogy 2014-2020 között az uniós források 60 százalékát költi el közvetlen gazdaságfejlesztésre. Ez a szám most, a 2007-2013-as időszakban mindössze 16 százalék - mondta.
Át kell alakítani a támogatások rendszerét is Cséfalvay Zoltán szerint. Eddig elsősorban a pályázatok voltak fontosak, ezután a klasszikus pályázatok mellett több normatív támogatás, program alapú, tárgyalásos alapú, illetve akár visszatérítendő támogatás kell.
