Rácz: Magyarországról annyi jól képzett fiatal megy el, mint ’56-ban

Az EU hatos csomagjának köszönhetően az országok előrejelzést kapnak a lehetséges jövőképekről. Ez azt üzeni, hogy van az EU-ban egy testület, ami előre lát és van receptje – mondta. Azonban ő nem hisz abban, hogy így előre lehetne látni.

A pénzügyi válság kiváltott egy elhúzódó reálgazdasági válságot, ez a reálgazdasági válság azonban minden pénzügyet fenyegetni fog. Súlyos a helyzet Dél-Európában, ám most ott tartunk csak, hogy az EU szakadozik, de nem szakad. Pénzügyi oldalról nem vagyunk kint a válságból, egyedül közpénzügyi szempontból van javulás.

Romokban a reálgazdaság, a GDP, a beruházások, a munkanélküliség mind azt mutatja, hogy egyelőre nem látszik kiút.

Újdonság a válságban az – és Magyarország ez alól kivétel -, hogy a korábbi globális krízisekkel ellentétben a gazdasági stagnálást nem kíséri komoly infláció. Ez a költségvetések számára rossz hír, nem lehet a válságot elinflálni.

Az EU számára nagy probléma a munkanélküliség. A fiatal, jól képzett értelmiség nem talál munkát. Ez pedig szociális válsággá változtatja a krízist, ami politikai válsággá is válhat. Ennek a legrosszabb forgatókönyv szerint az unió működésképtelensége is lehet a vége. Ha nem megyünk tovább a mélyülésben, ami további közös jogot jelent, akkor a fejlődést is megállítjuk.

Az összes finanszírozásban, ahol egy országot meg kell menteni, 25 százalékban ott van az IMF. Ezt azonban sokban Kína finanszírozta – számukra ez befolyásnövekedést jelent.

2013 egy recesszió közeli időszak lesz az EU-ban. Nem lehet arra számítani, hogy lesz egy szolid növekedés, és azzal 2017-ig a válság jeleit viszonylag könnyen leküzdjük. Időnként néhány negyedévig tűnhet úgy, hogy növekedés van, ám utána mindig visszatér a recesszió. Ha nem sikerül közösségi szinten megoldást találni, akkor a különböző nemzeti gazdaságpolitikák fognak felszínre törni, különböző sikertelenséggel, ez pedig ahhoz vezethet, hogy fejlettségi alapon sokkal heterogénebbé válik az EU. A nemzeti válaszok hibáiért pedig közösségi finanszírozást nem fognak az országok kapni - mondta a szakértő. A piacról nem lehet válságkezelést finanszírozni – állította.

Magyarországról annyi jól képzett fiatal megy el, mint ’56-ban, és vannak európai országok, ahol őket tudják fogadni. Európa pedig hosszú távon öregszik, ez jelenthet nagy problémát.

Döglődik a beteg

A hiány jobb, az államadósság csökkent, de a beteg ott döglődik – kezdte előadását Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere lapunk gazdasági évindító konferenciáján.

Elég szép summa, amit három év alatt megmozgattak – utalt többek közt a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosítására. Ezen kívül a finanszírozás is drága volt.

Tőke nem jön Magyarországra. A megoldás az lehetne, ha egyszerűbb adószerkezetet vezetnének be. Ma ugyanis olyan adórendszerünk van, ahol a hagyományos adók nem biztosítják a bevételeket. 2013-ban így stagnálás lehet, ha pedig így lesz, akkor ez az adórendszer be fog égni a gazdaságba, és nem lehet kimozdulni – mondta Kupa.

Cséfalvay: A korábbi növekedést adósságból finanszírozták

Mindenki azt kérdezi, hogy mekkora növekedés lesz idén. Ennél is fontosabb kérdés azonban, hogy milyen növekedés lesz – kezdte előadását Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.

Az államtitkár szerint ugyanis az okozott problémát, hogy a korábbi növekedést adósságból finanszírozták. Szerinte az egészséges növekedés alapja, hogy kisebb az adósság, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatti. Ezt a számot idén is tartani lehet – ígérte.

Chikán: Mondani bármit lehet

„Nagyon sajátos szemszögből kell nézni a magyar gazdaságot, hogy azt mondjuk, megteremtettük az egészséges növekedés feltételeit” – mondta Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere lapunk évindító gazdasági konferenciáján.
 
Én azt hiszem, Cséfalvay úr nagyon más szemszögből nézi ezt - mondta az NGM álamtitkárának beszédére utalva.

A kormány a választott eszköztárral a saját víziója megvalósításának szempontjából sem jól indult el – emelte ki. „Mondani lehet, hogy ez egy sikeres gazdaságpolitika, mert mondani bármit lehet, csak ez a tényalapot nélkülözi” – mondta.

Járai: Lesz IMF-megállapodás

Alapvetően más a második Orbán-kormány gazdaságpolitikája, mint amilyen az elsőé volt – mondta Járai Zsigmond , aki az első fideszes vezetésű kabinetben pénzügyminiszter volt, majd a jegybank elnöke is lett 2007-ig. Az elmúlt három év gazdaságpolitikája jó célokat tűzött ki, és ebből sokat el is értek, ennek ellenére mégis lecsúszunk – állította. Ennek okai közt van az EU és a globális gazdaság rossz helyzete is. Számos értetlenkedés kíséri az unortodox lépéseket. Járai szerint ennek oka az is, hogy számos érdeket sértenek ezek a lépések, de az is, hogy „a jó lépéseket is rosszul hajtjuk végre nagyon sokszor”.

Túl sok frontot nyitott a politika, és nagyon nehéz ennyi fronton egyszerre harcolni. A bizonytalanság és a bizalmatlanság növekedett, így pedig a gazdaságpolitika végeredményét kioltották - mondta Járai Zsigmond.
Az IMF-megállapodás fontos lenne szerinte, könnyebben kapnának a bankok hitelt külföldről, ők könnyebben tudnának adni a hazai vállalatoknak, és a bizalom is helyreállna. „Lenne megállapodás, ha mindkét félnek fontos lenne. Azt gondolom, hogy lesz megállapodás, a kérdés az, hogy mikor" - mondta.

A Világgazdaság konferenciáján megszólalt Martonyi János külügyminiszter, és Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára is.