BUX 50,778.12
-0.25%
BUMIX 4,292.64
-0.53%
CETOP20 2,297.16
0.00%
OTP 17,380
0.00%
KPACK 8,500
-27.97%
0.00%
-3.27%
-0.26%
-0.21%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,330
-2.56%
+1.11%
-0.48%
+0.86%
-1.93%
-1.95%
-2.83%
-0.47%
-0.70%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,408
-0.08%
-0.16%
ALTEO 1,730
+0.87%
0.00%
+1.66%
EHEP 1,765
0.00%
0.00%
-0.33%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
-0.23%
-0.77%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
0.00%
+0.44%
0.00%
-0.96%
-1.80%
NUTEX 16.44
+2.37%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Simor: leszakadunk a régiótól is

A világban nem találunk olyan sikeres, növekvő gazdaságot, amelyben a gazdasági növekedés ne alacsony infláció, és árstabilitás mellett valósulna meg - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) február végén leköszönő elnöke az MTI-nek. A jegybank elnöke az interjúban áttekintette a hatéves elnöki ciklus gazdasági folyamatait, utalva a szükséges gazdaságpolitikai változtatásokra.

Egy ország gazdaságának növekedési kilátásaira, a gazdaság potenciális növekedési lehetőségeire erőteljesen kihat az infláció. A közép-kelet-európai régióban évek óta Magyarországon a legmagasabb az infláció, és legmagasabb a jegybanki alapkamat is: e két mutatót csak együtt szabad értékelni - hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy a versenytárs országokhoz képest Magyarországon lassabb a gazdasági növekedés.

"Az ország potenciális növekedési üteme 2008-ban még 1,5 százalék körül volt, az azóta bekövetkezett csökkenés azt mutatja, hogy Magyarország erőteljesen lemaradt a versenyben. Nemcsak az Európai Unió centrumországaihoz nem sikerült folytatni a felzárkózásunkat, hanem a régióban a versenytárs államokkal sem tudjuk felvenni a tempót. Míg 2000-ben az egy főre jutó GDP-t tekintve az EU-hoz időközben csatlakozott kelet-közép-európai országok között Szlovénia és Csehország mögött Magyarország a harmadik helyen állt, addig a nemzeti jegybankok előrejelzését alapul véve 2014 végére már csak Romániát és Bulgáriát előzzük majd meg" - fogalmazott Simor András, jelezve, hogy Magyarország potenciális gazdasági bővülésének várható üteme 2012-2015 között a prognózis szerint mindössze 0-0,5 százalék.

Az MNB elnöke több tényezővel magyarázta az elmúlt években lezajlott folyamatot: a beruházások GDP-hez viszonyított aránya történelmi mélypontra esett, évek óta kirívóan alacsony szinten áll a bejövő működő tőke nagysága és esik a hitelállomány. A foglalkoztatottság sem igazán növekszik, miközben a termelékenység is romlik.

Az elnök szerint a válság arra tanította meg a jegybankárokat, hogy az alacsony infláció, az árstabilitás, az inflációs várakozások lehorgonyzása szükséges, de nem elégséges feltétele a makrogazdasági stabilitásnak, fokozottabb figyelmet kell fordítani a pénzügyi egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzésére. "A megfelelő makroprudenciális eszköztárral rendelkező makroprudenciális politika jól ki tudja egészíteni az inflációs célkövetés rendszerét" - mutatott rá az MNB elnöke.

Arra a felvetésre, hogy az elmúlt hat év során a hazai infláció rendre a jegybank monetáris tanácsa által célul kitűzött 3 százalék felett volt, az elnök kifejtette: ez három fő okra vezethető vissza. A kormányzati adó-és járulékintézkedésekre, az energia és nyersanyagárak alakulására, illetve a forint árfolyamának gyengülésére.

A kormányzati intézkedések közül kiemelte az általános forgalmi adó mértékének emelését 20-ról 27 százalékra, és a jövedéki adók növelését. A szektorális adók számottevően növelték a termelési költségeket. Ezek jelentős része, így a bankadó, a távközlési különadó átszivárgott a fogyasztói árakba. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a nemzetközi árupiacokon a nyersanyagárak és az energiaárak, ezek "begyűrűztek" a hazai fogyasztói árakba is.

A jegybankárok úgy érvelnek, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók változása, annak hatása általában egy év alatt "kikerül a rendszerből" ezért a monetáris politikának nem kell az indirekt adók emelésére a monetáris kondíciók szigorításával válaszolni, azonban az elmúlt 6 év során szinte minden évben voltak olyan kormányzati adóintézkedések, amelyek felfelé nyomták az árakat, és ezzel mintegy hozzászoktatták a lakosságot a magas inflációhoz - magyarázta Simor András. A jegybank elnöke hozzátette azt is, hogy a kritikákkal ellentétben a jegybank monetáris politikája folyamatosan figyelembe vette a reálgazdaság érdekeit is, nem erőltették a drasztikus, gyors dezinflációt.

Ugyanakkor az is tény, hogy a jelenlegi kormány időszakában a szabályozott árak - például a háztartási energiáé - a korábbinál kisebb mértékben emelkedtek, ami az infláció szempontjából kedvező - mondta az elnök. "Annak elemzésébe, hogy ez mennyire fenntartható, most nem kívánok belemenni" - mondta.

A jegybankkal szemben sokszor megfogalmazott kritika, hogy elvakultan az inflációcsökkentés ügyét képviseli, és a reálgazdaság szempontjait háttérbe szorítja - vetette fel Simor András. Ha ez a kritika megállná a helyét, akkor az elmúlt években a jegybank "alul lőtte volna az inflációs célját, ami természetesen nem felel meg a valóságnak" - tette hozzá. Véleménye az, hogy a jegybank monetáris politikája folyamatosan figyelembe vette a reálgazdaság érdekeit, és az inflációs célt tekintve inkább laza volt az elmúlt időszakban.

Simor András szerint nem vitatható az a tétel, miszerint a gyarapodás előfeltétele az alacsony infláció, az árstabilitás pedig nem a gazdag országok luxusa. Árstabilitás mellett érhető el hosszabb távon a legmagasabb növekedési ütem nemcsak a fejlett, de a felzárkózó országokban is - tette hozzá. Kínában például 8 százalékos növekedés mellett 2 százalék az infláció. Mindezt kiegészítette azzal, hogy "a világ valamennyi számunkra mintául szolgáló sikeres országában alacsony az infláció, stabilak az árak".

Arra a kérdésre, hogy milyen gazdaságpolitikai változtatásokat javasol, az elnök kifejtette: az elmúlt hat évben nem kommentálta a gazdaságpolitikai döntéseket, kivéve azokat, például a végtörlesztést, amely a bankrendszer stabilitását, így a jegybank működését érintette.

Az MNB elnöke rögzítette: a gazdaságpolitikai változtatás szükségessége az alacsony potenciális növekedés okainak feltárásából fakad. "A beruházások csak akkor futnak fel, ha a vállalkozások 3-5 évre előre számolhatnak stabil, biztonságos szabályozási, jogi környezettel. Azzal, hogy a kormány nem vezet be különadókat, egyik napról a másikra nem tüntet el ágazatokat, vagy nem fagyasztja be, esetleg csökkenti a szabályozott árakat úgy, hogy ágazatokat lehetetlenít el. Ezeken szükséges változtatni, a kiszámíthatóságot és a stabilitást kellene a gazdaságpolitika középpontjába állítani" - fogalmazott Simor András.

Arra a felvetésre, hogy alacsonyabb alapkamat miként segítheti a hitelezést, az elnök elmondta: tavaly augusztus óta 1,5 százalékkal csökkent az alapkamat, de az új hitelek kibocsátása továbbra sem növekszik, tehát még nincs bizonyíték arra, hogy a mai magyar gazdasági helyzetben a magasabb kamat lett volna az a szűk keresztmetszet, amely gátolta volna a hitelezés felfutását.

"Felelősségem tudatában jelentem ki, hogy a devizatartalék jelenleg csak nagy kockázat vállalása mellett csökkenthető. A devizatartalék ugyanis lényegében egyfajta biztosítás" - fogalmazott. Hozzátette azt is, hogy ha olyan IMF-hitelszerződést kötött volna az ország, amely bármikor lehívható, ilyen az elővigyázatossági konstrukció, akkor a devizatartalék is kisebb lehetne. Megjegyezte: mivel a magyar gazdaság ezen belül különösen a bankok külső adóssága, csökken, ezért fokozatosan és óvatosan a devizatartalékot is lehet csökkenteni. Ez a folyamat már lényegében el is indult: a devizatartalék 2012-ben közel 4 milliárd euróval, azaz több mint 10 százalékkal csökkent.

Kapcsolódó cikkek