„Ez az előrejelzés egy mérföldkő, mert tartósan a 3 százalékos cél alatti inflációval számol a jegybank elemzőstábja” – mondta el az inflációs jelentést ismertető előadásában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésért felelős igazgatója. Idén 2,6, jövőre pedig 2,8 százalék lehet az infláció, ami jóval alacsonyabb a decemberi előrejelzésnél. Az áremelkedés lassulása a rezsicsökkentésből és a kormányzati intézkedések inflációs hatásának alacsony szintjéből adódhat – áll a jelentésben. Virág Barnabás kiemelte, hogy az inflációs várakozásokat mérő alapmutatók csökkentek, és a bérnyomás is mérsékelt.
A három hónappal ezelőtti 0,5 százalékos idei növekedésre vonatkozó prognózisát változatlanul hagyta az MNB, miközben a Reuters márciusi elemzői konszenzusa szerint stagnálhat a gazdaság, és az Európai Bizottság sem vár idén növekedést. A jegybank szerint a tavalyi negyedik negyedévben átmeneti tényezők, a mezőgazdaság kedvezőtlen teljesítménye és az autóipar évvégi leállásai okozták a gazdaság visszaesését.
A nettó export év végén átmenetileg negatívan járult hozzá a GDP-hez, ugyanakkor az előző évekhez hasonlóan idén újra segítheti a növekedést. A háztartások azonban „nagyon óvatosak” – fogalmazott Virág Barnabás. A fogyasztás esetében általánosan gyenge keresletet figyelhetünk meg. Ilyenkor a cégeknek kisebb a lehetőségük árat emelni. Ezzel összhangban a vállalatok jövedelmezősége alacsony szintre került.
Az aktivitási ráta tovább emelkedhet az MNB szerint, ugyanakkor a növekvő létszámot a közmunkaprogram szívhatja fel rövid távon – mondta . Hozzátette, hogy 2014-től kiegyensúlyozottabb foglalkoztatás-növekedés is bekövetkezhet. Az alacsony infláció növelheti a háztartások reálbérét, és a következő 1-2 évben folytatódhat az adósság leépítése. A hitelkondíciók továbbra is szigorúak maradhatnak a háztartások és a vállalatok számára is.
Az MNB elemzőstábja szerint cél alatti infláció és a negatív kibocsátási rés is a monetáris kondíciók lazítását indokolja. Mindezzel a stáb elemzése és a monetáris tanács döntései összhangba kerültek. A tanács nyolc hónapja folyamatosan, 25 bázispontos lépésekben vágja a kamatot, és márciusban történelmi mélypontra, 5 százalékra került a ráta. Az MNB elemzői felhívták a figyelmet arra, hogy a kockázati felárak emelkedése ugyanakkor befolyásolhatja a döntéseket, a monetáris kondíciók lazításában óvatosság és fokozatosság indokolt.
Szerintük idén és jövőre is 2,9 százalékos GDP-arányos deficit várható, miközben három hónapja 2014-re még közel 1 százalékponttal magasabb hiányt prognosztizáltak. Az elemzők olyan tételekkel is számolnak, amelyek közül némelyiknek a befolyását jelentős kockázatok övezik (e-útdíj), és olyanokkal is, amelyeket a kormány még be sem jelentett.
Noha a kabinet még nem szólt róla, az MNB tanulmányából szokatlan módon kitűnik, hogy változhat a tranzakciós illeték államkincstári része. Valószínűleg kibővítik az illetékköteles kincstári tranzakciók körét, ha ragaszkodnak 80 milliárd forintos előirányzathoz – mondta Lovas Zsolt, az MNB szakértője. Az inflációs jelentés szerint azt gondolja a stáb, hogy az „adóbeszedés hatékonyságjavulása jelentős többletbevételt” hoz a költségvetésnek 2014-ben.
Változott a hozzáállás
„Érződik, hogy optimista gazdasági és költségvetési előrejelzéssel rukkolt elő a jegybank” – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank elemzője hozzátette, ha a korábbi, „pesszimista” várakozásait viszi tovább az MNB, akkor lehetne kiigazítási igény. Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője szerint az „inflációs prognózissal nincs baj”, a növekedési várakozás a mediánnál magasabb, de beleesik a sávba. „A hiánnyal kapcsolatban a korábbi feltevésekkel szemben – miszerint csak meglévő törvények alapján nyúlnak a prognózishoz – változott a hozzáállás”, tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.