BUX 43,163.75
+0.15%
BUMIX 3,841.26
+0.82%
CETOP20 1,820.32
0.00%
OTP 9,174
-0.46%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.87%
-2.67%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,145
-2.14%
0.00%
-0.92%
0.00%
-1.91%
OPUS 158.2
+4.22%
-1.25%
0.00%
0.00%
-0.99%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,856
+1.64%
+2.63%
ALTEO 3,010
+0.33%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+2.96%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+0.83%
+2.60%
-5.19%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Oszkó: inkompetens a kormány gazdaságpolitikája

A 2000-es évekhez képest nem változott az új kurzus gazdaságpolitikája: azt a napi politikai igények szerint alakítják, csak más a döntések ideológiai megalapozottsága - mondta Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter a Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány keddi budapesti konferenciáján.

A Haza és Haladás Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke úgy fogalmazott: nem igaz az a megkülönböztetés, hogy az elmúlt 23 év során ortodox és unortodox gazdaságpolitika volt. Az ezredfordulóig ugyan elvégeztek egyfajta átalakítási munkát, de azt követően "össze-vissza rángatott" gazdaságpolitika volt, amit az elmúlt három évben "gyorsított felvételben láthattunk" - tette hozzá.

Kifejtette: a 2000-es évek a választási versenyről, az osztogatásról szóltak, hiszen ekkor átgondolatlan módon, célzottság nélkül hajtottak végre lakossági jóléti intézkedéseket. Példaként említette az áfa 2006-os csökkentését, illetve a közszférában 2002-ben végrehajtott differenciálatlan béremeléseket.

A politikai döntéshozók akkor azzal nyugtatgatták magukat, hogy a fogyasztás emelkedésre révén javul a gazdaság helyzete, de a hazai vállalatok ekkor nem voltak versenyképesek, így nem tudtak nyerni a nagyobb lakossági fogyasztásból - mondta, hozzátéve, hogy ez ahhoz vezetett, hogy nőtt az import és jelentősen megugrott a folyó fizetési mérleg hiánya.

Oszkó Péter szerint nem különbözik a korábbitól az új kurzus gazdaságpolitikája sem. A korábbi kormányok az EU integrációt használták fel ürügyként, míg a mostani kormány ennek pont az ellenkezőjét használja ki, "ostorozza" a bankokat, és a multinacionális vállalatokat.

Ezek nem dogmatikus, vagy ortodox lépések, hanem inkompetens, mulasztásokkal tarkított gazdaságpolitika - mondta.

Oszkó Péter kérdésre válaszolva elmondta: a politikai szereplők jellemzően azzal mentik fel magukat, hogy ezek a rossz politikák azok, amelyek a választók számára eladhatóak. Ezért új kiegyezésre lenne szükség, amely elveti ezeket az eszközöket - fogalmazott.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdaságpolitika sosem készülhet laboratóriumban. Mint mondta, számolni kell a politikai valósággal annak érdekében, hogy megfelelő támogatottsággal lehessen megvalósítani a politikai intézkedéseket. Mindenkinek a saját kommunikációs eszközeivel kell segítenie, hogy a társadalom megértse az elmúlt 23 év tapasztalatait - tette hozzá.

Scheiring Gábor (független) országgyűlési képviselő a nemzetközi szervezetek statisztikái alapján érvelt amellett, hogy az egyes államok fejlettségi szintje közötti különbségek elsősorban a humán tőke volumenével, illetve a kormányzat minőségével magyarázhatóak.

A Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja kiemelte: a humántőke mértékét elsősorban az oktatási- az egészségügyi- illetve a szociális ellátórendszerek befolyásolják. Egy tanulmányt idézve leszögezte: amennyiben a magyar oktatási rendszert a finnországihoz sikerülne felzárkóztatni, akkor 2090-re a magyar bruttó hazai terméket hatszorosára lehetne növelni.

Scheiring Gábor előadásában rámutatott: az elmúlt években csökkent az oktatásra- illetve az egészségügyre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Hozzátette: a szegénységi küszöb alatt élők aránya Magyarországon 10 százalékponttal magasabb, mint a környező országokban.

Az országgyűlési képviselő is egy újfajta kiegyezés szükségességét hangsúlyozta. Egyrészt, a társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a politikusok felelősségteljesebb költségvetési politikát folytassanak. Másrészt, a gazdasági szereplők, így a munkáltatók és a munkavállalók között is megegyezés kell a közteherviselés átalakítása érdekében. Harmadrészt pedig nemzetközi szinten is kiegyezésre van szükség, amely Európában megszünteti a rövid távú személeten alapuló, ám hosszú távon nagy költségekkel bíró adóversenyt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek