GKI: Megszorítás, majd választási költségvetés jöhet
Növekednek a reálbérek
A GKI 2013-ban – 2,5 százalékos inflációt feltételezve – l a reálkeresetek 1,5 százalékos növekedésére számít. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2 százalékkal bővülnek – körülbelül 2,5 százalékkal emelkedik. A családi pótlék és az egyéb szociális jövedelmek, valamint a cafeteria reálértéke azonban csökken. Nő viszont a külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme.
A sokféle (banki, baráti-családi, rezsi-) tartozás által sújtott, gyakran munkahelyét vagy nyugdíjának majdani értékét is veszélyben érző, bizonytalan jövőt látó lakosság azonban nem vagy alig növeli fogyasztását, állapítják meg az elemzők.
Nem segít a kamatvágás
A beruházások 2013-ban 2 százalékkal tovább csökkennek, a kétezres évek első évtizedében még 20-25 százalékos beruházási ráta idén 17 százalék alá esik. Ez kirívóan alacsony arány már a tőkeállomány megújítását sem nagyon fedezi a GKI szerint.
A jegybanki kamatcsökkentés és az alacsony kamatozású hitelek meghirdetése nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelhez. Ez azonban a kiszámíthatatlan állami magatartás és a csökkenő belföldi kereslet miatt rendkívül kedvezőtlen üzleti környezetben aligha vezet a növekedés gyorsulásához.
Az infláció egyébként is lassulna, de az erőszakos és nem piaci alapokon nyugvó kormányzati beavatkozások – a rezsicsökkentés – hatására átmenetileg történelmi mélységekbe süllyed, vetítik előre az elemzők. A költségvetési kiadásból és a szolgáltató vállalatok tőkefeléléséből finanszírozott árcsökkentés 2014 második felében újabb inflációs hullámot fog elindítani.
Megszorítás jöhet
Az Európai Bizottság május 3-i értékelése szerint Magyarország sem 2013-ra, sem 2014-re nem éri el a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, így a 2 százalékos GDP-arányos 2012. évi deficit nem minősül fenntarthatónak.
A GKI szerint az eltérés azonban nem jelentős, így azt a kormány feltehetőleg heteken belül (pl. adóemelések bejelentésével) kezelni fogja.
A kormány nemcsak az EU-t szeretné meggyőzni a szigorú költségvetés iránti elkötelezettségéről, de egyidejűleg mozgásteret is akar teremteni magának a választási költekezéshez – fejtegetik.
Mivel ezzel az EU is tisztában van, lehetséges, hogy Magyarország az újabb kiigazítás után is csak „feltételesen” kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Szerintük a költségvetési és monetáris lazításnak az esetleges EU-szankciók mellett a pénzpiacok reakciója, a forint gyengülése szab majd valamennyire határt.
A GKI végeredményben a GDP 3,5 százaléka körüli 2013. évi deficitre számít, de ennél magasabb hiány sem zárható ki; például a telekom-adóra vonatkozó, késői és kedvezőtlen EU bírósági ítélet, vagy még erőteljesebb választási költekezés esetén.
