Jobban védi a tulajdonost a halgazdálkodási törvény

A halállomány természetes megújítása, a természetes vizeken folyó halászat szigorú szabályozása és korlátozása, a horgászsport és a horgászturizmus fejlesztése az új halgazdálkodási szabályozás célja, amely emellett a halászati hagyományok megőrzését is támogatja – közölte tegnap a Vidékfejlesztési Minisztérium az Országgyűlés által most elfogadott halgazdálkodási törvény kapcsán. A szeptembertől élete lépő rendelkezés hatálya kiterjed valamennyi hazai természetes hal élőhelyére, így a korábban „gazdátlan” vizekre is.

A jogszabályi változással más alapokra helyeződik a halászati jog odaítélése, amely az eddigiekben ellentmondásos volt. – Rendkívül sok múlik majd a törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasításon – jelentette ki lapunknak Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Zrt. elnök vezérigazgatója és a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsának társelnöke. Lévai példaként a lejáró halászati jogokat említette. „Ilyen esetekben a lejáró szerződéssel rendelkező szereplőnek az új pályázó köteles megtéríteni a befektetett költségeket, amennyiben átveszi a területet. Az azonban, hogy mi számít jogosan elismerhető költségnek, gyakran vita tárgya volt. Az új halgazdálkodási törvény segítségével ezek a vitás kérdések a jövőben jobban tisztázhatók lesznek. A jogszabály ugyanakkor csak kerettörvény, a részletek a végrehajtási utasításokból derülnek majd ki” – fogalmazott Lévai.

Az eddigi szabályozás ugyanis nem szabályozta kellőképpen az olyan eseteket, amikor egy korábbi haszonbérlő az adott vízterületre betelepített halivadékok értékét teljes egészében követelte egy új pályázón, nem számolva például a természetes elhullással.
A törvény a halgazdálkodási jogot alapesetben továbbra is az államhoz rendeli, amely pályázat útján haszonbérbe adható. A nem állami tulajdonú vizeknél a jogszabály a korábbinál erősebben köti a tulajdonhoz a haszonbérletet.

"Problémát jelentett az is, hogy néha egy vízterület tulajdonjoga és halászati joga elvált egymástól. Ilyen esetekben például egy horgászegyesület is gyakorolhatta a halászati jogokat úgy, hogy a tulajdonos ezért nem kapott ellentételezést” – említette Lévai Ferenc. „Ez a tulajdonosi jogok komoly érdeksérelmét jelentette” – tette hozzá. Az új jogszabály szerint a tulajdonos minden esetben elsőbbséget élvez a halászati jogok megszerzésekor.