Komoly meglepetés Iránban
Ünneplő tömeg fogadta Teheránban a reformpárti elnökjelölt győzelmét. Haszan Rohani meglepetésre már az első fordulóban meg tudta szerezni a voksok több mint felét. A 64 éves politikus győzelmét Ali Hamenei ajatollah, az ország legfelsőbb vallási és politikai vezetője is üdvözölte.
Az ötvenmillió iráni választópolgár több mint 72 százalékának részvételével lezajlott elnökválasztás fordulópontot hozhat az Iráni Iszlám Köztársaság és a fejlett világ viszonyában: Rohani elődje, Mahmúd Ahmadinezsád konzervatív, nyugatellenes irányvonala nem csak politikai szempontból szigetelte el a közel-keleti államot, de gazdaságilag is. Az elmúlt években egyre szigorúbb nemzetközi szankciók – különösen az olajszállításokra lassan egy éve bevezetett embargó – az 1979-es forradalom előttinél is súlyosabb válságba sodorta Iránt. Az olajeladások 40 százalékos visszaesése nyomán 12 százalékra (nem hivatalos adatok szerint ennél jóval magasabb szintre) emelkedett a munkanélküliek aránya. A szankciók miatt súlyos áruhiány alakult ki, ami hozzájárult ahhoz is, hogy az infláció meghaladja a 30 százalékot. Teherán ráadásul több hagyományos politikai szövetségesét is elveszítette az arab világon végigsöprő forradalmak miatt, a szíriai vezetés támogatása miatt pedig komoly bírálatok érik.
Rohani győzelmét vélhetően annak köszönheti, hogy a nemzetközi közösséggel való párbeszéd, kompromisszumkészség erősítését ígérte a kampányban. Az irániak pedig felismerték azt, hogy a gazdasági felemelkedésnek ez elengedhetetlen feltétele. Fontos lehet, hogy Rohani nyilatkozatai szerint, nem ragaszkodik annyira az elmúlt években kardinális kérdéssé vált atomprogramhoz sem.
Érthető, hogy komoly várakozásokkal tekintenek megválasztására mind a külföldi politikusok, mind a piacok. Különösen az atomprogram folytatása, illetve a szíriai vezetés támogatása lehet kardinális pont a jövőben.
Nem érdemes azonban radikális változásra számítani, nem csak azért, mert a legfőbb hatalom továbbra is a konzervatív vallási vezetőket tömörítő Őrök Tanácsa kezében van. Rohanit mérsékelt reformpárti politikus, akinek épp ez adott esélyt nem csak a győzelemre, de egyáltalán arra, hogy indulhasson a választáson. A vallási vezetők ugyanis már a kampány előtt megszűrték a jelölteket.
Kérdéses tehát, hogy az augusztus elején hivatalba lépő Rohani kezét mennyire kötik meg a kormányzásban a vallási vezetők. Előnyt jelenthet, hogy a vallási vezetéssel szemben is rebellis Ahmadinezsáddal ellentétben Rohani maga is vallási vezető, így az autoriter Őrök Tanácsával is konstruktívabb viszonyt építhet ki.
Rohani, a sötét ló
Iránban nem csak az ellenzéki győzelem, de a győztes személye is meglepetést okozott. Korábban ugyanis több jelölttől remélték a mostani rezsim leváltását, ám Haszan Rohani még véletlenül sem volt köztük. A 64 éves politikusban vélhetően nem látott potenciális nyertest a kampányt szigorúan ellenőrző vallási vezetés és cenzúra sem. Ehhez hozzájárulhatott, hogy Rohani, a jelöltek közül egyetlenként maga is vallási vezető, ráadásul korábban fontos katonai és állami tisztségeket is betöltött – Mohammad Khatemi elnök idején nukleáris főtárgyalója volt az országnak.Soha nem volt azonban annyira szem előtt, mint Hasemi Rafszandzsáni volt államfő, aki az utolsó pillanatban jelentette be indulását, amit az Őrök Tanácsa, a legendás milliárdos-politikus korára való hivatkozással elutasított. A Rafszandzsáni és sok más jelölt félreállítása után, a kampány végére így Rohani maradt az egyetlen nem konzervatív jelölt.
Győzelmét még így sem lehetett biztosra venni a voksolást megelőzően. Ez az ellenzék megosztottságán túl azzal magyarázható, hogy – a 2009-es elnökválasztást követő visszaélések miatt is – sokáig arra lehetett számítani, hogy a változást követelők távol maradnak az urnáktól. Így a magas részvétel is meglepetést jelent.
Soha nem volt azonban annyira szem előtt, mint Hasemi Rafszandzsáni volt államfő, aki az utolsó pillanatban jelentette be indulását, amit az Őrök Tanácsa, a legendás milliárdos-politikus korára való hivatkozással elutasított. A Rafszandzsáni és sok más jelölt félreállítása után, a kampány végére így Rohani maradt az egyetlen nem konzervatív jelölt.
Győzelmét még így sem lehetett biztosra venni a voksolást megelőzően. Ez az ellenzék megosztottságán túl azzal magyarázható, hogy – a 2009-es elnökválasztást követő visszaélések miatt is – sokáig arra lehetett számítani, hogy a változást követelők távol maradnak az urnáktól. Így a magas részvétel is meglepetést jelent. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.