Dánia, Németország, Belgium, és Finnország 15-25 százalékkal jobb az összes ország GDP-jéből számított átlagnál, az Egyesült Királyság és Franciaország viszont „csak” 10 százalék körül van a szint felett.
Magyarországnak tavaly nem sikerült közelebb kerülnie az EU-s átlaghoz: a vásárlóerő-paritáson számított GDP már a második éve áll 66 százalékon, vagyis a felzárkózás üteme megállt.
Lengyelországban a 2011-es 64 százalékról 66-ra nőtt az egy főre jutó GDP. Ez azt is jelenti, hogy míg Lengyelország a dinamikus növekedéssel elérte Magyarország szintjét a vásárlóerő-paritáson számított GDP-ben, és a trend folytatódása esetén akár le is hagyhatnak bennünket.
Romániában 47 százalékról 49-re emelkedett a mutatószám, ugyanakkor Csehországban 80 százalékról 79-re csökkent tavaly az egy főre jutó GDP.
Nagyobb csökkenést a válság sújtotta euróövezeti országokban mértek. Olaszország teljesítménye 2011-ben éppen megegyezett az EU-átlaggal, tavaly azonban már csak 98 százalékos egy főre eső GDP-t mértek az átlaghoz képest. Portugáliában a tavaly előtti 78 százalékról 75-re esett a mutatószám, Görögországban pedig a 2011-es 79 százalékról 75-re esett a mutató. Spanyolországban kismértékben, 98 százalékról 97-re esett az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számított GDP.
Az Eurostat elemzése szerint ezt a mutatószámot gyakran használják az országok jólétének mérésére, ugyanakkor van egy alternatív jóléti mutató, ami jobban tükrözi a háztartások helyzetét. A háztartások egyéni fogyasztása (szintén vásárlóerő-paritás) is nagy különbség van a tagállamok között, de már valamivel kisebb, mint a GDP alapján.
Magyarország ebben a tekintetében rosszabbul teljesít, mint a GDP-s összehasonlításban, ugyanis az egyéni fogyasztás 61 százalékon állt 2012-ben az EU-átlaghoz képest. Luxemburg az első 141 százalékkal, és Románia kullog a sor végén, 48-cal. Csehországban 69, Lengyelországban pedig 71 százalékot mért az Eurostat.
