Újabb csúcsra nőtt a munkanélküliség az eurózónában
Újabb történelmi csúcsra, 12,2 százalékra emelkedett áprilisban a munkanélküliségi ráta az eurózónában – derül ki az Eurostat adataiból. Ez azt jelenti, hogy több mint 19 millió embernek nincs munkája a valutaunióban. Az elmúlt 12 hónapban 1,6 millió ember vesztette el állását. A teljes EU-ban valamivel jobb a helyzet, ott márciushoz hasonlóan 11 százalékon áll a munkanélküliség mértéke. Görögországban a legmagasabb a munkanélküliségi arány, a februári adatok szerint 27 százalékos. Alig marad el tőle Spanyolország a 26,8 százalékos rátával. Hazánkban a márciusi adatok szerint 10,6 százalékos volt a munkanélküliség.
A 25 éven aluliak körében is rekordra, 24,4 százalékra nőtt az állástalansági ráta az eurózónában, vagyis minden negyedik fiatalnak nincs állása a valutaunióban. Ebben a tekintetben is Görögországban a legrosszabb a helyzet a februárban mért 62,5 százalékos rátával. Az EU-ban 23,5, Magyarországon a márciusi adatok szerint 27,4 százalékos az arány.
Politikusok és elemzők is egyre többször hangoztatják, hogy az eurózóna egységét szinte már nem is a pénzpiaci turbulenciák, hanem a gazdasági válság okozta szociális robbanás kezdheti ki. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a napokban a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet egyszerűen Európa egységért folytatott harcnak írta le. A június végi EU-csúcson a munkanélküliség, különösen a fiatalok helyzete várhatóan az egyik kiemelt téma lesz.
Carsten Brzeski, az ING elemzője szerint a múltban az eurózónának mintegy 1,5 százalékos GDP-növekedést kellett produkálnia az új munkahelyek teremtéséhez. A múlt héten azonban az OECD azt jelezte előre, hogy idén az eurózóna gazdasága 0,6 százalékkal fog zsugorodni, és a munkanélküliség mértéke még hosszú ideig emelkedik, míg ismét csökkeni kezd. Szakértők szerint a következő év közepéig nem várható, hogy jelentős fordulat állna be. Elemzők úgy vélik: egyre nagyobb a nyomás az éppen a héten kamatdöntő ülést tartó Európai Központi Bank vezetésén, hogy a kamatcsökkentésen túl újabb intézkedéseket, minőségi lazítást vessen be a gazdasági növekedés elősegítése és a munkahelyteremtés érdekében.
Mélyben az infláció
Az eurózóna gazdasági bajait aaz is jól jellemzi, hogy az infláció mértéke jóval az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos szint alatt van. A most közölt adatok szerint májusban 1,4 százalékos volt a drágulás mértéke éves szinten. Áprilisban ennél is alacsonyabb szintű, 1,2 százalékos árnövekedést mérték. A hónapok után bekövetkezett emelkedés valamelyest enyhítheti azt az aggodalmat, hogy az eurózóna deflációba csúszik. Tavaly májusban még 2,4 százalékkal nőttek az árak a valutaunióban.
