Tízezres tömegtüntetések - évek óta inog a bolgár politikai rendszer

Hetek óta nem sikerül megbékíteni a bolgár fővárosban tiltakozókat. Kedden este már a parlament épületét is blokád alá vették, a torlaszokat rohamrendőrök buldózerrel tudták csak megnyitni. Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke a hét elején nyíltan kiállt a tiltakozók mellett, miközben Roszen Plevneljev államfő nyugalomra szólította fel a feleket.

A demonstrálók tízezres tömege hat hete tüntet a kormány ellen Szófiában és az ország több nagyvárosában. Eredetileg az váltotta ki a tiltakozást, hogy Plamen Oresarszki kormányfő kinevezése után a nemzetbiztonsági szolgálatok élére egy ismert üzletembert, Deljan Peevszki médiamogult akarták kinevezni. Peevszki ellen korábban korrupciógyanús ügyekben vizsgálódtak – a felhozott vádak alól felmentették. A kinevezés visszavonása sem volt azonban elegendő a tüntetéssorozat megállítására, a tiltakozók – többnyire iskolázott fiatalok – az oligarchák, a burjánzó korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb harcot követelik.

A bolgárok év eleje szinte megállás nélkül az utcán tiltakoznak, elsősorban a rossz életszínvonal és a korrupció miatt. Az előző, Bojko Boriszov vezette kormány bele is bukott, ám utóda sem örvend nagyobb népszerűségnek. A voksolás után a korábban ellenzékben lévő szocialisták a szélsőjobbal és a török kisebbség pártjával alakítottak kormányt.

A valószerűtlen koalíció első ballépése után a pótköltségvetés tervével sem aratott sikert. Ezt a kormány azzal magyarázta, hogy a bevételek várhatóan 200 millió levával (30 milliárd forinttal) elmaradnak az eredetileg tervezettől a növekedési kilátások romlása – a tavalyi 1,9 százalék után az idén 1 százalékos bővülést jósolnak –, a rossz fizetési fegyelem és a tervezett rezsicsökkentés miatt. Így az államháztartási deficit a GDP 2 százalékára is nőhet a büdzsétörvényben szereplő 1,3 százalék helyett. A kormány egymilliárd leványi (151 milliárd forint) államkötvény kibocsátását is tervezi, ami komoly veszélyt nem jelent, hiszen az államadósság jóval az uniós átlag alatt, húsz százalék körüli szinten mozog. Helyi közgazdászok ugyanakkor bírálták a tervet, mondván nem a kiadások növelésével, hanem a közigazgatás és az ellátó rendszerek hatékonyabbá tételével kellene foglalkoznia a kabinetnek.

Tény, az EU legszegényebb országának fiskális stabilitását sok más tag megirigyelné. A Reutersnek nyilatkozó elemzők ugyanakkor azt is kiemelik: abban sincs igazából semmilyen újdonság, hogy a dél-európai országban inog a politikai rendszer, hiszen nincs ez másként évek óta.