Végleg elásták a magyar inflációs szörnyet?

„Lassan javul a nemzetközi konjunktúra, és Magyarországon is folytatódott a növekedés” – mondta el Virág Barnabás, az MNB igazgatója. Az Inflációs Jelentés ismertetésekor kifejtette, hogy az áremelkedés a 3 százalékos cél alatt áll az előrejelzési horizonton. „A kihasználatlan kapacitások árleszorító hatással bírnak” – tette hozzá.

Az eurózóna gazdasága másfél év recesszió után növekedést mutatott az idei második negyedévben, és a bővülés fennmaradhat, ami támogatja a hazai bővülést is – mondta Virág Barnabás. A középtávú gazdasági kilátásokat jelző mutatószám alapján (Hungarocoin) a tavaly év vége óta fokozatos javulás érzékelhető a magyar gazdaságban.

Oldódott az erős kettősség a gazdaságban az MNB elemzése szerint. A nettó export növekedési hozzájárulása mérséklődött, míg a belföldi komponensek tekintetében enyhe növekedést láthattunk. A válságból való kilábalás során a nettó export volt meghatározó idáig.

Az állami beruházások felerősödése mellett az exportáló cégek beruházási aktivitása továbbra is erős maradt az MNB szerint. Jellemzően a beszállító ágazatokban jelentkezett többletberuházás, vagyis a nagy autóipari beruházásoknak pozitív tovagyűrűző hatásai voltak.

A kiskereskedelmi adatok a lakossági fogyasztás stabilizálódást mutatják, mondta Virág. Ennek jelentős része azonban az üzemanyag-kiskereskedelem emelkedésének köszönhető, amiből viszont nehéz kiszűrni az üzleti szféra keresletét. Éppen ezért a lakossági fogyasztás kisebb növekedést mutathat, mint a kiskereskedelmi statisztikák alapján vélhető.

Az elmúlt negyedéves foglalkoztatási adatok kedvezőek voltak, és stabilizálódott a munkanélküliségi ráta is. A versenyszféra adataiban bizonytalanságok is láthatók, hiszen a KSH olyan munkavállalókat is megfigyel, akik hazai lakhellyel rendelkeznek, de külföldön dolgoznak. Ezen hatásoktól is eltekintve is a versenyszféra javulását figyelhettük meg. A ledolgozott munkaórák száma ugyanakkor mérséklődött az elmúlt időszakban.

Az infláció 2 százalék alatt alakult az elmúlt hónapokban, és az MNB inflációs alapmutatói is fokozatos süllyedést mutatnak. Egyes mutatók 1 százalék közelébe süllyedtek, emelte ki Virág. Az inflációs várakozások is csökkentek, és így nagyobb esélye van annak, hogy az alacsony infláció fennmaradhat.

Az MNB az idei évre 2, jövőre 2,4 százalékos inflációt vár a frissített prognózisa alapján.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza ennek kapcsán felvetette, hogy korábban is voltak már hasonlóan alacsonyak az MNB inflációs alapmutatói, mint most. A kormányzati intézkedések viszont elvihetik az inflációt, ami miatt esély van arra, hogy idén sem teljesül az inflációs cél. „Most nem felfelé, hanem lefelé vétheti ez az inflációs célt az MNB” – mondta a szakértő.

Virág válaszában kiemelte, hogy magasabb hiánypályánál (6-9 százalékos deficitnél) magasabb az esélye annak, hogy visszaemelkedik az infláció, most 2,9 százalék a hiány, ami miatt nem kell nagy sokkoktól tartani.

Az MNB szerint a globális konjunktúrában továbbra is élénkülésre számíthatunk, ám egyre nagyobb a súlya a fejlődő országoknak. A magyar exportban a fejlett régiók súlya csökkent, míg a fejlődőké növekedett a közvetlen külkereskedelmi kapcsolatok tekintetében. Ám továbbra is a fejlett országokba irányuló export a meghatározó. Az eurózóna – mint legfontosabb külkereskedelmi partnerünk – javulást mutat, és a külső kereslet az év vége felé egyre markánsabb növekedést mutathat.

A költségvetés a következő évben is keresletélénkítő hatású lehet, amelynek mértéke 0,5 százalék lehet, mondta Virág. Az MNB számolt a családi adókedvezménnyel, a pedagógusok béremelésével, valamint az újabb rezsicsökkentéssel. Ám nem tudtak számolni a húsfélék áfájának csökkentésével és a devizahitelesek mentésével, mert nincsen elegendő információ.

Az MNB szerint a beruházás ráta csökkenése az idei évben megállhat, és 2014-ban markánsabb növekedés várható. Ebben segíthetnek az EU-s pénzek lehívása, valamint az, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) folytatása támogatja a fokozatos növekedést. A lakossági beruházások ugyanakkor alacsony szinten maradhatnak.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza felvetette, hogy olyan beruházások történtek meg az első NHP-ban, amelyeket egyébként is megvalósítottak volna. Szerinte nem biztos, hogy nagyobb növekedés következik be, és még az is lehet, hogy egyes vállaltok felveszik a 2,5 százalékos hitelt, közben más befektetésekkel ennél nagyobb hozamot érhetnek el (arbizrázsra resznek szert).

Virág elismerte, hogy a pozitívak mellett negatív kockázatok is lehetnek az NHP-val kapcsolatban. Gábriel Péter az MNB elemzője szerint is megvalósultak az első NHP-ban is olyan beruházások, amelyek egyébként is a „csőben voltak”. Kiemelte ugyanakkor, sok beruházás már valóban évek óta a csőben volt, de most meg is tudtak valósulni azokat, mert finanszírozhatóvá váltak.

Az MNB szakértői kiemelték, hogy beruházási hitelek mellett forgóeszközöket is lehet felvenni. A Monetáris Tanács a forgóeszközök hitelének hosszát 1 évre korlátozta, ami ösztönözheti a vállalatokat arra, hogy a beruházások irányába mozduljanak – fejtették ki.

Palotai Dániel, az MNB igazgatója szerint egyes beruházások nem valósulhattak volna meg az NPH nélkül. „A Monetáris Tanács fog dönteni arról, hogy a jelenleg jóváhagyott 500 milliárdos keretet növeli-e” – tette hozzá. Palotai szerint nálunk az alapkamat nem érheti el soha a nulla kamatot – ahogy a fejlett gazdaságokban –, így el kellett indítani az egyéb intézkedéseket.

Kondrát ugyanakkor azt is felvetette, hogy a hitelezést ma már az NHP határozza meg, nem az alapkamat.

A Növekedési Hitelprogram nincs érdemi hatással az inflációra, így a kamatpálya várható alakulására nincs közvetlen hatással – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Virág. Az NHP egy erős piaci korlátot próbál lebontani, hiszen a kkv-k nehezen jutnak hitelhez. Ezzel az MNB szerint elkerülhető, hogy a kereslethiányos környezet a kínálati kapacitások leépüléséhez vezessen.

Gábriel kiemelte, hogy a 750 milliárd forintos első szakasz a potenciális kibocsátás megóvását segíthette.

Az MNB szerint munkaerőpiacon folytatódhat a munkakínálat növekedése. A foglalkoztatás bővülése a versenyszférában 2014-ben következhet, mert először a visszaeső ledolgozott munkaórák számot növelhetik meg a vállalatok. A reálbérek növekedése közben elmaradhat a termelékenység bővülésétől.

A növekedési várakozást azért emelte az MNB (2014-ben 2,1 százalékos növekedéssel számolnak), mert a beruházások felől kedvező adatok érkeztek, és az NHP meghosszabbítása is segítheti a GDP-t. Az MNB 500 milliárd forintos NHP-csomaggal számolt, ami 0,4 százalékponttal növelte a prognózist. A rezsicsökkentés miatt is felfelé módosították az előrejelzést.

Mind keresleti, mind költségoldalról alacsony inflációs nyomással számol az MNB középtávon, ami fontos a monetáris politika szempontjából. Virág ismertette, hogy a makrogazdasági tényezők tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatnak, ám látható az, hogy a pénzpiaci volatilitás megnövekedett az elmúlt negyedévben, ezért az óvatosság indokolt lehet.