A Kúriára vár a kormány a devizahiteles perek ügyében

A Kúriára vár a kormány a devizahitelek egységes jogi rendezése ügyében – mondta Navracsics Tibor igazságügyi miniszter tegnap Budapesten. A miniszterelnök-helyettes azután nyilatkozott a sajtónak, hogy a minisztérium épületében kerekasztal-megbeszélést tartottak a témáról a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség vezetőinek, képviselőinek részvételével.

Navracsics Tibor elmondta: alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényességének, az egyoldalú kamatváltozásnak és az árfolyamrésnek az egységes megítélése. Hangsúlyozta: ellentmondó az ítélkezési gyakorlat abban, hogy egy devizahiteles konstrukció mitől, milyen jogcímen, illetve mennyiben – egészében vagy bizonyos részeiben – érvénytelen, továbbá mik ennek a jogkövetkezményei. Tisztázandónak nevezte, hogy az egyoldalú kamatváltozás terheit ki viselje. Felvetette azt is, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban fontos volna egy iránymutatás, amely rendezi, miként kell figyelembe venni ezt a tényezőt.

Arra a felvetésre, hogy az árfolyamréssel kapcsolatos új szabály visszamenőleges hatályú lenne, a miniszter megjegyezte: nem látja annak az esélyét, hogy ezt a Bankszövetség elfogadja, ez későn jött javaslat. A sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy ki viseli az árfolyamváltozások kockázatát, meg lehet-e változtatni utólag a szerződéseket, a miniszter úgy reagált, hogy ha van más megnyugtató megoldás, akkor utólag nem lesz szükség „belenyúlni” a szerződésekbe, ami csak akkor lehet indokolt, ha tömeges, közérdekre kiható sérelem merül fel. Most nincs szó szerződésmódosításról – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy meddig kellene megszületnie a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntésnek, azt mondta a miniszter: még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy határidőt szabjon az igazságszolgáltatásnak, ezért nem akar válaszolni erre a kérdésre. A találkozón felmerült javaslatokat két csoportba sorolta. Egyik részük a jövőre nézve kezelné a devizahitelesek problémáját. Ilyenek többek között az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felvetései, amelyek egyebek mellett arra vonatkoznak, hogy ne az alperes pénzintézet – jellemzően budapesti – székhelye, hanem a felperes devizahitelesek lakóhelye határozza meg a bíróság illetékességét. A kerekasztal-megbeszélésen felvetődött javaslatok másik része a jelenre vonatkozott, elsősorban arra, hogy a Kúriának iránymutatást kellene adnia a devizahiteles szerződések érvényességével, az egyoldalú kamatváltozással és az árfolyamréssel kapcsolatban – mondta a miniszter.