- A Fidesz és az MSZP együtt torpedózta meg a vizsgálóbizottság felállítását, önt feljelentéssel fenyegeti a és minden lehetséges érintett tagad, amióta ön kiadta az adócsalásokat vizsgáló elemzését. Ezekre a reakciókra számított?
- Titkon reménykedtem, hogy vizsgálóbizottság állhat fel, így külső szereplőket is be lehetett volna vonni a vizsgálatba, lássák politikusok is, ne csak a szakmabeliek, hogy miről van szó. De nem számítottam ekkora érdeklődésre ennyire rövid idő alatt. Az áfacsalások problémájára felfigyeltek a civil szervezetek, a sajtó, és a teljes politikai paletta is.
- Csak épp a két legnagyobb párt nem engedte létrehozni a vizsgálóbizottságot.
- Igen, ez sajnálatos, hiába mondta azóta Orbán Viktor, hogy látja, hogy nagy disznóságok vannak ezen a területen. Tapogatózik az MSZP is. Tőlük mondvacsinált ok volt, hogy azért nem támogatják a bizottság felállítását, mert a Jobbikkal nem akarnak együtt aláírni. Mások alá tudtak írni ettől függetlenül is. Mindkét nagy párt kormányzott a vizsgált időszakban, lehet, hogy ez van mögötte.
- Mióta ennyire súlyos gond az áfacsalás?
- 2004 óta nincs határ, nehéz ellenőrizni, hogy a szlovák-magyar kereskedelemben egy áru ténylegesen belépett-e az országba. 2007-ben történt meg az APEH régiósítása, akkor sok olyan vezető került oda, akik alatt zuhant az ellenőrzés színvonala. Sok ember hagyta el az osztályát, komoly vezetőket eltanácsoltak vagy visszaminősítettek. Ezt mi is érzékeltük, ezért is reménykedtünk, hogy a 2010-es választás előrelépést hoz. De nem történt komoly változás, sőt, még nőttek is a bajok.
- Hogyan működik az áfacsalás?
- Vegyünk példának azt, amikor egy magyar cég Szlovákiából vásárol árut! Fizet érte 100 forintot, áfa nélkül, mert amikor két EU-s ország közt mozog az áru, nem kell áfát fizetni. Ezután továbbadja egy másik magyar cégnek 80 forint+áfa áron, vagyis majdnem 102 forintért. Úgy lehet a nettó ár ennyivel olcsóbb, hogy közben ez a magyar cég fiktív igazolásokat, hamis számlákat szerez arról, milyen (valójában nem létező költségei) voltak. Ő is eladja az árut, mondjuk 84 forint+áfáért egy magyar bevásárlóközpontnak vagy multi exportőrnek, majd ez a láncban az első közvetítő cég meg is szűnhet, hiszen egy ellenőrzés nála találhatna szabálytalanságot. Az ügyesebbek 3-5 köztes vásárlót is beiktatnak, hogy még nehezebb legyen követni az utat. Így a nagy üzletlánc ezután a gyártási költségnél olcsóbban, 84 forintos nettó áron jut hozzá a termékhez, úgy, hogy a különbözetet a 84 és a 100 forint között a költségvetés állja. A nagy haszonhúzókat pedig ritkán ellenőrzik, hiszen a NAV szerint nem ők csaltak. Szerintem az ő felelősségük is megáll, mert befogadtak hamis számlát. Ahol pedig a szabálytalanság történt, ott már esetleg meg is szűnt a cég. Azt kell bebizonyítani, hogy aki a hasznot húzta, tud a törvénytelenségekről.
- Ezen a ponton jöhet a probléma az önök vizsgálatánál: hogyan lehet ezt bizonyítani? A NAV azt állítja, nem találtak szabálytalanságot.
- Nagyon komoly elemzési munkára van szükség, teljes láncolatokat kell felgöngyölíteni. Az ár komoly bizonyíték. Ha tudom, hogy a terméket 100 forintért lehet előállítani, de olcsóbb, akkor ott már erős a gyanú. Fontos figyelni az áru mozgását is a gyár és a bolt közt. Az áru mozgása gyakran eltér attól, ami a papírokon szerepel, előfordulhat, hogy a szlovák cégtől egyenesen megy a magyar kereskedelmi lánchoz, hiába van több cég is köztük a vásárlók listáján. Van, amikor ezt lepapírozzák nagyon jól. A kamionsofőröket ki kell kérdeznünk, kitől kapták a pénzt, tudták-e, kihez érkezett az áru. Van, amikor a revizor elmehet eddig. Az adóellenőr, aki ebben benne van évtizedek óta, biztosra tud menni, csak nem feltartott kézzel kell odamennie.
- Az érintettek ilyenkor szoktak az Európai Bíróság ítéletére hivatkozni: ha nem náluk volt törvénytelenség, akkor nem ők tehetnek arról, hogy a beszállítójuk esetleg adót csalt.
- Csakhogy az Európai Bíróság nem általánosságban mondta ezt. Egyedi ügyekben nem tudtak bizonyítékot találni arról, hogy az adott cégek tudtak a csalásról. Ha be tudjuk bizonyítani, hogy ki a haszonélvező, és hogy tudott a törvénytelenségről, más a helyzet.
- A NAV azt állítja, lefolytattak egy vizsgálatot, miután az ön elemzése megjelent, és mindent rendben találtak.
- Nem láthatom, mit csináltak, de két nap alig elegendő. Nem láttam, most mi történt, de egy olyat komoly vizsgálódásra, ami az én állításaimat cáfolja vagy megerősíti, hetek, akár hónapok kellenek, nem elég egy hétvége.
- Ön azt is állítja, hogy többször leállítottak felsőbb körökből adóellenőrzéseket. Ezt a nagyon súlyos vádat bíróság előtt tudná bizonyítani?
- Én is találkoztam ilyen esettel, a feljelentésben ezt meg is írtam.
- Melyik cég vizsgálatáról van szó?
- Később derül ki, hogy ez nyilvános lesz-e. A NAV-nál évekre visszamenőleg őrzik a dolgozók számítógépes lekéréseit, látni lehet, ki milyen ügyön dolgozott. Meg kell nézni, hol nem rendeltek el mélyebb ellenőrzéseket. Abban az ügyben, amelyben a feljelentést tettem, 20-22 vizsgálat igazolja, hogy számlagyár működött, több ezer oldalnyi anyagból dolgozhat az ügyészség. De sajnos a NAV-nál le van butítva az ellenőrzési rendszer, sokszor szólni sem kell már, hogy ne vizsgálódjanak, eleve nem mernek vagy nem képesek fellépni.
- Így jön ki az az évi 1500-1600 milliárdos kár, amiről annyi szó esett?
- Ebből nagyjából 1000 milliárd az, amit a bevétel eltitkolása okoz, ez a számításunk az EU-s becsléssel hajszálra megegyezik. Ehhez jön hozzá az, hogy a láncolat végén visszaigényelhetik az áfát, ebből 500-600 milliárdnyi jogosulatlan lehet.
- Mely szektorokban a legnagyobb a csalás?
- Az élelmiszeriparban különösen elterjedt ez, főleg a cukor, a tejtermékek, a kávé, az energiaitalok, vagy a liszt esetében. De ugyanígy lehet említeni a számítástechnikai kiskereskedelmet, a háztartási kisgépeket, vagy a fémkereskedelmet. Mindenhol előfordulhat ez, ha valaki kimarad, versenyhátrányt szenved a piacon. Nehéz úgy nyereségesnek maradni, ha a versenytárs adót csalva olcsóbban szerzi be a terméket.
- Körülbelül hány ügyről lehet szó?
- Én három szektort vizsgáltam, ez három multicéget érintett. De nehéz a vizsgálódás: gyakran későn reagálnak, addigra pedig a cégek már sok pénzt elvisznek. A kiskereskedelmi láncoknál nem tudok vizsgálatokról. Sokan vannak benne – annyit lehet szinte csak biztosra mondani a tapasztalataim alapján, hogy ahol külföldi, saját gyárból hozzák a saját terméket a magyarországi polcra, ott nincs csalás.
- Tervezi-e, hogy konkrét cégneveket is nyilvánosságra hoz?
- Ha nem mondunk neveket, akkor is lehet sejteni, ki az érintett. Fontos persze tudni, hogy ezt magyar cégek és multik egyaránt csinálják, kisebbek és nagyobbak is.
- Milyen magas szintig vezetnek a szálak?
- Az előző és a mostani kormány alatt sok vezető ugyanaz. A háttérgazdaság annyira erős, hogy a politikai döntéseket is felül tudják írni. Az oligarchák a NAV mögött is ott vannak, és lehet, hogy a politikát is foglyul ejtik. A vezetői hálózat, ami a diszkriminatív működést lehetővé teszi, megmaradt.
- Most, hogy kitört a botrány, hogyan képzeli el a jövőt?
- Hogy mi lesz velem, az teljesen bizonytalan. Most arra koncentrálok, hogy a reformjavaslataimmal, amelyeket gyakorlati példákkal alátámasztottam, történjenek változások, hatékonyabbá tegyék a rendszert. Erre képesnek kell lennie a NAV-nak is.
- Ha annyira nagy a gazdasági és politikai vezetők érintettsége, ahogy állítja, akkor ez elég naiv vágynak tűnik.
- Volt, ahol bizonyítékokkal támasztottam alá, hogy meg lehet fogni a csalást. Most sokszor meg sem próbálja a NAV, pedig hivatalból kellene. Ehelyett felteszi a kezét, és európai bírósági ítéletekre hivatkozik, úgy, ahogyan szerintem nem lehetne. De van olyan terület, ahol volt eredmény. Volt olyan cég, ahol a NAV észrevette a hálózatokat, és elrendelte a vizsgálatot. Már ez a tény is azt jelentette, hogy a következő évben egymilliárddal több adót fizetett be a cég, a fiktív számlákat pedig kiiktatták. Kiszámolták, nem érte meg nekik már trükközni. A cél, hogy rendszerszintű legyen a változás. Nem vagyok naiv, hogy azt higgyem, lehet teljes a siker, de 30-50 százalékban fel lehet számolni ezt.
- Milyen visszajelzéseket kapott a volt kollégáitól?
- Pozitívakat. Sokan megszenvedték a működési problémákat és azt, hogy nem lehetett mindig teljesen szabadon vizsgálódni. Ők mellettem vannak, nagy számokat tudnék mondani. De mindenki fél, nem akarják kockáztatni az egzisztenciájukat.
- Fenyegetést kapott már azóta, hogy a nyilvánosság elé lépett?
- Nem. Nem várom persze, hogy jöjjön, de tudom, hogy komoly érdekeket sértek.
- Nyugodtan alszik?
- Mit mondhatnék? A következményekkel számolok. Nem fognak bizonyos körök örülni, főleg ha valóban elindulnak változások.
