- Hogyan működik az áfacsalás?
- Vegyünk példának azt, amikor egy magyar cég Szlovákiából vásárol árut! Fizet érte 100 forintot, áfa nélkül, mert amikor két EU-s ország közt mozog az áru, nem kell áfát fizetni. Ezután továbbadja egy másik magyar cégnek 80 forint+áfa áron, vagyis majdnem 102 forintért. Úgy lehet a nettó ár ennyivel olcsóbb, hogy közben ez a magyar cég fiktív igazolásokat, hamis számlákat szerez arról, milyen (valójában nem létező költségei) voltak. Ő is eladja az árut, mondjuk 84 forint+áfáért egy magyar bevásárlóközpontnak vagy multi exportőrnek, majd ez a láncban az első közvetítő cég meg is szűnhet, hiszen egy ellenőrzés nála találhatna szabálytalanságot. Az ügyesebbek 3-5 köztes vásárlót is beiktatnak, hogy még nehezebb legyen követni az utat. Így a nagy üzletlánc ezután a gyártási költségnél olcsóbban, 84 forintos nettó áron jut hozzá a termékhez, úgy, hogy a különbözetet a 84 és a 100 forint között a költségvetés állja. A nagy haszonhúzókat pedig ritkán ellenőrzik, hiszen a NAV szerint nem ők csaltak. Szerintem az ő felelősségük is megáll, mert befogadtak hamis számlát. Ahol pedig a szabálytalanság történt, ott már esetleg meg is szűnt a cég. Azt kell bebizonyítani, hogy aki a hasznot húzta, tud a törvénytelenségekről.