Bővülő kereskedelem, stagnáló beruházás

A magyar-osztrák kereskedelmi forgalom értéke az idei év első nyolc hónapjában visszaesett a 2012 azonos időszakában mért szinthez képest – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A csökkenés az import esetében 6,8 százalékos, az exportnál 3 százalékos mértéket tett ki. A válság okozta 2009-es mélypont óta a kétoldalú kereskedelem mindeddig folyamatosan bővült, tavaly már megközelítette a 10 milliárd eurós értéket. A hazai passzívum mértéke azonban a korábbi évek csökkenő tendenciájával szemben tavaly emelkedett, és meghaladta a félmilliárd eurót.

Ausztria a magyar termékek negyedik legnagyobb exportpiacának számít a tavalyi és a 2011-es adatok alapján, míg az import tekintetében Ausztria a harmadik legfontosabb külkereskedelmi partner Magyarország számára. A kétoldalú forgalom árustruktúrája két fejlett gazdaságú ország árucseréjének felel meg: a gépek és járművek, valamint a feldolgozott termékek teszik ki az export és az import közel harmadát – emeli ki a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a két ország kereskedelméről szóló elemzésében. Ausztria magyarországi nagykövetségének a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról szóló értékelése szerint a gazdát cserélő áruk struktúrája meglehetősen hasonló, vagyis a szomszédos ország és hazánk jórészt ugyanazon termékeket szállítja egymáshoz, ami részben annak is tulajdonítható, hogy az árucsere jórészt összefonódott vállalkozások, illetve multinacionális konszernek között zajlik.

„Kiválóak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, a kereskedelmi forgalom értéke 2009 óta folyamatosan növekszik, és arra számítok, hogy ez a jövőben is folytatódni fog” – mondta lapunknak Ausztria magyarországi nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa. A Magyarországra irányuló osztrák működőtőke-befektetések terén viszont Erika Teoman-Brenner nem számít bővülésre a következő időszakban. „Ennek oka, hogy a külföldi befektetések értéke a válság miatt az egész régióban, nemcsak Magyarországon stagnál” – magyarázta.
Az MNB adatai szerint a Magyarországra irányuló osztrák befektetési tevékenység dinamikája a válság miatt az utóbbi években lassult, majd tavaly ismét megközelítette a 2008-ban, illetve 2009-ben mért 9 milliárd euró körüli értéket. Ezzel Ausztria a 2012-es adatok szerint a negyedik legnagyobb befektetőnek számít hazánkban Németország, Hollandia és Luxemburg után, azonban utóbbi két ország előkelő helyezése annak köszönhető, hogy számos cég az ottani leányvállalatán keresztül valósította meg befektetéseit. A luxemburgi invesztíciók értéke tavaly jelentősen megugrott, a korábbi években jóval elmaradt az osztrák befektetésekhez képest.

Erika Teoman-Brenner a feldolgozóipar egyes, különösen az exportorientált szektoraiban lát lehetőséget további befektetésekre. A magyarországi beruházást fontolgató osztrák cégek zömében ugyanis olyan társaságok, amelyek exportorientált ágazatokban működnek.

A szomszédos ország statisztikai adatai szerint hazánkban mintegy 460 osztrák cég működik ténylegesen, amelyek megközelítőleg 80 ezer embernek adnak munkát, és éves szinten összesen mintegy 14 milliárd eurós árbevételt érnek el. A legjelentősebb magyarországi osztrák befektetők közé a MÁV árufuvarozási üzletágát 2008-ban megvásárló Rail Cargo Austria, a Raiffeisen és az Erste Bank, a hullámpapír alapú csomagolóeszközöket gyártó Dunapack, illetve az építőiparban érdekelt Strabag számít.

Fejlesztések

Az elmúlt hetekben több osztrák tulajdonú magyarországi cég adott át, vagy jelentett be újabb beruházásokat. A múlt héten (hétfői megjelenés miatt múlt hét) például az Agrana tulajdonában lévő Magyar Cukor Zrt. új, három milliárd forintból épült silóját adták át a kaposvári gyárban. Október végén pedig az alumínium-nagykereskedő Ingrid L. Blecha GmbH jelentette be, hogy 1,3 milliárd forintos beruházás révén hétezer négyzetméteres logisztikai központot épít a Fejér megyei Daruszentmiklóson. A Donau Chemie vegyipari cég mintegy egy hónapja kezdte meg a Kazincbarcikán felépített új vízkezelési vegyianyag gyárában készült termékek kiszállítását. A Dunapack pedig szeptember közepén indította el az 1,7 milliárd forint értékű technológiai fejlesztést a nyíregyházi papírgyárában.