Magyar gazdaság

Százmilliárdos adócsalás: A nagyobb bűnözők vagyonát blokkolja a NAV

Csak tavaly összesen 121 milliárd forint értékű pénzügyi és gazdasági bűncselekményre, döntően adócsalásra derítettek fényt a NAV pénzügyi nyomozói, amelyből 28 milliárd forint térült meg. A büntető-, szabálysértési, és jövedéki eljárásokban a NAV több mint 10 milliárd forint értékben foglalt le különböző termékeket

A pénzügyi és gazdasági bűncselekmények legnagyobb részét a költségvetési csalással, zömmel adócsalással okozott esetek teszik ki. A pénzügyi nyomozók által tavaly felderített 14389 bűnesettel összesen 121 milliárd kárt okoztak az elkövetők a magyar államnak, amiből csak az adócsalás 94,86 milliárdot képviselt – tudta meg a Világgazdaság Sárközi Alexandrától. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi szóvivője elmondta: miközben a 121 milliárd forintból tavaly csaknem 28 milliárd forint megtérült, a pénzügyi nyomozók működésére az állam 7,7 milliárd forintot költött.

De nem csak a gazdasági bűncselekmények felderítése kerül sokba. A lefoglalt hamis termékek, ingóságok tárolása, szállítása, kezelése is évi több száz milliót emészt fel – mondta Pártos Csaba, a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának alezredese. A legtöbb lefoglalt holmit az Áru-és Bűnjelkezelő Hivatal (NAV ÁBH) három raktárában, illetve vámépületekben őrzik, de vannak bérelt raktáraik is. Az egyszerűbb megítélésű igazgatási eljárásokban akár fél év alatt is megszülethet a döntés arról, vissza kell-e szolgáltatni a lefoglalt árut a tulajdonosának, a bíróságra kerülő bűnügyek bizonyítékai legalább két-három évig, de akár ennél jóval hosszabb ideig is a raktárakban porosodhatnak. Így nem csoda, hogy – mint Sárközi Alexandra közölte - ásványolaj termékből, illetve szeszből több mint 200 ezer liter, dohánytermékből 1200 ezer karton, 160 tétel (kamion, raklap) műszaki cikk, 3010 tétel ruhanemű és több mint 500 gépkocsi vár sorsára jelenleg is a NAV ÁBH-nál.

A büntetőeljárások során tavaly 8,5 milliárd, idén szeptember 30-ig 5,7 milliárd forint értékben foglalt le különböző termékeket a NAV Bűnügyi Főigazgatósága. A szabálysértési eljárásokban lefoglalt áruk értéke tavaly 62,3 millió, idén szeptember 30-ig 43,6 millió forint volt. A jövedéki eljárásokban lefoglalt sör, bor, alkoholtermék, dohányáru és pálinkafőző berendezés értéke 2012-ben egymilliárdot, idén szeptember 30-ig 408 millió forintot tett ki. Végrehajtási eljárás keretén belül idén megközelítőleg 6,7 milliárd forint becsértékű ingóságot foglaltak le. Mindemellett több mint 27,8 milliárd forintot tett ki azoknak az ingatlanoknak és ingóságoknak az értéke, amelyeket a NAV az úgynevezett vagyoni kényszerintézkedések során zárolt. A nagyobb bűnözők vagyonát blokkolásával az adóhatóság tavaly elvileg már az okozott kárérték csaknem 23 százalékát biztosítani tudta. A gyakorlatban azonban ebből csak az értékesítést követően jut pénzhez az állam, ami jelenleg csak az ügyek lezárását követően lehetséges, ami viszont akár több évbe is telhet.

A lefoglalt ingatlanokat hagyományos, míg minden mást főleg elektronikus árverésen értékesít a NAV, ezekből az idén majdnem tizenkét ezret tartottak. 2012-ben elektronikus ingóárverésekből valamivel több, mint egymilliárd, ingatlanárverésekből 230 millió forint folyt be. Idén október végéig 850 millió forint értékben árvereztek el ingóságokat és 240 millió forintért ingatlanokat. Az árverésből befolyt vételár – ahogyan a többi, végrehajtási cselekmény útján befizetett összeg – az adós adótartozását csökkenti, vagyis végső soron a központi költségvetés, illetve behajtás esetén a jogosult bevétele.

Rendeletet módosítana az NGM

Az NGM rendeletmódosítással növelné a NAV-ellenőrzések hatékonyságát, így például az úgynevezett láncolatos ügyekben a kapcsolódó vizsgálatok lefolytatására is felhatalmazná az alapügyben eljáró adóigazgatóságot. A NAV szervezetéről szóló 2010-es kormányrendelet módosításának tervezetét november 29-ig lehet véleményezni.

Az indoklásban a tárca kifejti: az adóhatósági ellenőrzési tevékenység jelentős részét teszi ki az úgynevezett „láncolatos ügyek” vizsgálata. Ezen eljárások során nem ritka, hogy hat-hét, gyakran ennél is több adózót ellenőriznek. A tervezet célja az ellenőrzések hatékonyságának növelése azzal, hogy az alapügyet vizsgáló igazgatóság foglalkozhat a kapcsolódó ügyekkel is.


Az indoklásban a tárca kifejti: az adóhatósági ellenőrzési tevékenység jelentős részét teszi ki az úgynevezett „láncolatos ügyek” vizsgálata. Ezen eljárások során nem ritka, hogy hat-hét, gyakran ennél is több adózót ellenőriznek. A tervezet célja az ellenőrzések hatékonyságának növelése azzal, hogy az alapügyet vizsgáló igazgatóság foglalkozhat a kapcsolódó ügyekkel is. A Fidesz elhatárolódik Horváth András állítása szerint több fideszes országgyűlési képviselő és például Varga Mihály is már azelőtt tudott az adócsalások rendszeréről, hogy ő erről tájékoztatta volna a politikusokat, sőt úgy tudja, hogy a Fidesz frakciója 2011 tavaszán egy ülésén foglalkozott is ezzel témával. A volt adóellenőr erről szerdán beszélt, miután az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága ellenőrző albizottságának ellenzéki tagjaival találkozott. A Fidesz cáfolta, hogy a frakció foglalkozott volna az adócsalások ügyével. Az Állami Számvevőszék pedig közleményben utasította el, hogy rendkívüli vizsgálatot végezzen az adóhatóságnál. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek