„Úgy látszik, nem érett még meg az idő arra, hogy a legjelentősebb komolyzenei intézmények feletti ernyőszervezet segítségével kiemelt helyzetbe hozzuk a magyar zenét belföldön és külföldön is, és hatékonyabbá, szakmailag megalapozottabbá tegyük a források jelenlegi elosztásának rendszerét” – nyilatkozta lapunknak Batta András. Az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy az erről szóló, idő előtt nyilvánosságra kerülő, a kormány elé még be sem terjesztett anyagnak egyelőre a Müpa és az Opera kihagyásával a finomított változatán dolgoznak. „Az előterjesztés nem valami ellen irányult, hanem valamiért” – hangsúlyozta Batta.
Az eredeti elképzelések szerint az Operaház (az Erkel Színházzal együtt), a Művészetek Palotája (Müpa), a Zeneakadémia Koncertközpont és az országos hatósugarú Filharmónia felett egy ernyőszervezetet hoznának létre Liszt Ferenc Központ néven. A finanszírozás hasonlítana a sportban lévő egycsatornás finanszírozáshoz, ahol a Magyar Olimpiai Bizottság osztja el a forrásokat a szövetségek között bevonva őket a döntésekbe. Batta szerint a forrásokról való döntés a komolyzenében erősen kooperatív lenne, mivel az intézményi vezetőkkel közösen kialakított vezetőség döntene erről.
Az Operaház és a Müpa az előzetes tervekkel nem értett egyet, autonómiájuk sérülésétől tartanak. „Ettől nem kellene tartaniuk, az ernyőszervezet létrehozásával hatékonyabban, átláthatóbb módon lehetne felhasználni az állami forrásokat, melyek az együttes fellépéssel még növekedhetnek is” – hangsúlyozta a kormánybiztos. Batta szerint jelenleg a források elosztásánál az is érvényesül, hogy ki tud éppen ügyesebben lobbizni ugyanannál a tulajdonosnál, a magyar államnál. Az ernyőszervezet az intézményi vezetőkkel felmérné akár 2-3 évre is előremenően az intézmények gazdasági, működési igényeit, programterveit, ez a koncertszervezés természetes módja, ez alapján igényelné az államtól a forrásokat, amihez viszont jogosítványokkal kell rendelkeznie. „Az intézmények önállóan hoznának döntéseket arról, hogy működésre, humánerőforrásra mennyit költenének, maguk terveznék meg programjaikat is, ugyanakkor a közös előre tervezés arányosabb és hatékonyabb pénzköltést indukálna – emelte ki.
Az érintettek szerint eddig is volt együttműködés, Batta szerint ez nem elégséges. Úgy véli, közös szervezetben nagy projekteket hozhatnának létre, jelentősebb beruházásokat vihetnének véghez. Batta kiemelte: óriási potenciál van a magas színvonalú, nagy hagyományú magyar komolyzenei életben, jelentős infrastrukturális fejlesztések voltak és lesznek (Vígadó, Várkert Bazár), ezekkel az adottságokkal jobban kellene sáfárkodni.
A három legnagyobb intézménynek együttesen mintegy 8 ezer férőhelye van, amit közös fellépéssel könnyebben lehetne minden este megtölteni. Közös jegyértékesítést, marketinget lehetne szervezni, a turistáknak is vonzóbbá lehetne tenni áttekinthetőbb programokkal a helyszíneket. A kormánybiztos szerint az intézmények arculatát, identitását, vezetői autonómiáját megtartva az ernyőszervezet a teljes program ismeretében sokkal markánsabb fellépést tudna biztosítani a nemzetközi turisztikai marketingben, megszűnhetnének a felesleges átfedések a programokban. „Hasonló együttműködésre más országban is van példa.”– hangsúlyozta Batta.
Az előzetes koncepció kritikájaként az is elhangzott, hogy a központosítás nagy és felesleges vízfejet igényelne, elhangzott egy évi egymilliárdos összeg is. A kormánybiztos lapunknak cáfolta ezt az összeget, szerinte egy viszonylag kis apparátussal is biztosítani lehetne az ernyőszervezet működését, az egymilliárdos összeg a Zeneakadémia koncertközpont működésére szól.
"A kormány dönt arról mikor és milyen formában fogadja el a koncepciót” – mondta Batta. Szeptemberig viszont meg kell oldani a 13 milliárdért felújított Zeneakadémia kulturális tevékenységének helyzetét. Oktatási intézmény lévén, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nem részesülhet a kulturális büdzséből, így jelenleg nincs biztosítva a Zeneakadémia koncertközpontjának működtetése, amit a kormánybiztos szerint elkülönítve, de az egyetemtől nem elszakítva kellene támogatni, úgy hogy a vagyonkezelés, üzemeltetés természetesen az egyetemnél marad.
Forrás nélkül a Zeneakadémia koncertterme
Az idei büdzsében 11,5 milliárd forint állami hozzájárulás van a Művészetek Palotájának működtetésére, amiből információink szerint mintegy 1,6 milliárd a szakmai működés költsége. A Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása 1,24 milliárd, míg az Őszi Fesztiválé 600 millió, a fesztiválok lebonyolítását felügyelő szervezet vezetője egyben a Müpáé is. A korábban 8,3 milliárdos büdzséjű Operaház az idén további 1,1 milliárdot kap az (1,7 milliárdért felújított) Erkel Színház működtetésére. Az Operaház büdzséjét az év végén 550 millióval növelték, amit az önkormányzatok kulturális keretéből csoportosítottak át. A Zeneakadémia koncertközponti működése jelenleg nem részesül támogatásban a büdzséből.
