Könnyebb lesz az új cégeknek?

Az elmúlt időszakban szinte egymás után jelentek meg a különböző javaslatcsomagok, amelyek a hazai startup jelenséget – vállalkozóstul, befektetőstül – igyekeztek egy jobb és könnyebb működési pályára állítani. Talán túl hirtelen és túl töményen zúdult a nyakunkba az Egyesült Államokból a nálunk még egzotikusnak számító startup életérzés, miközben nem, vagy csak alig vettük észre hazai sajátosságainkat, korlátainkat, lehetőségeinket.

A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) januárban hozta nyilvánosságra legújabb javaslatcsomagját, amelyben valamennyi szereplőre kitérő tanácsokat fogalmaztak meg. Többek közt piaci transzparenciát növelő befektetési platformok támogatását szorgalmazzák, valamint normatív szabályokat és adókedvezményeket a startup ökoszisztéma fejlődése érdekében. A tőkebevonást az adminisztratív terhek és az engedélyezési eljárások határidejének csökkentésével segítenék. A tavaly megalakult Budapest HUB munkacsoport is hasonló célokat állított fel: koncepciójuk szerint Budapest 2020-ra a régió startup fővárosává válhatna.

A javaslatok mellett konkrét változásokkal segíti márciustól az induló vállalkozásokat és a befektetőket az új Polgári Törvénykönyv, amit összességében jónak tart a HVCA Jogi Bizottsága. „Az új Ptk. számos ponton megkönnyíti a gazdasági szereplők életét: a jogi személyekre vonatkozó szabályozást a tagok belátására bízza, hogy eltérnek-e a törvényi rendelkezésektől. Ezáltal a speciális jogi megoldásokat igénylő kockázati tőkefinanszírozást is sokkal könnyebb lesz kezelni” – mondja dr. Bajorfi Ákos, a HVCA Jogi Bizottságának tagja. Jelenleg az Országgyűlés előtt van egy uniós irányelvet átültető törvénytervezet, amely teljesen újraírja az alapokra vonatkozó tőkepiaci szabályokat. „E tervezet bár sok mindenben előremutató, álláspontunk szerint nem teszi versenyképesebbé a hazai tőkepiacot, mivel több olyan adminisztrációs kötelezettséget ró a befektetői oldalra, amelyet a környező országokban – az EU biztosította lehetőséggel élve – már eltöröltek” – teszi hozzá.
A jogi kérdések mellett az adózás területén is új válaszokra várnak a hazai startupok. A piacon egyedülállónak számító online pályázóértékelő és kiválasztási rendszert létrehozó magyar vállalkozás, a TalentScreener alapítója az adóhatóság hozzáállásával nem teljesen elégedett. Barta Zsolt szerint, míg az Egyesült Királyságban az első bevallást a cégalapítás után 18 hónappal kell benyújtani, addig nálunk még a komolyabb bevétel nélküli időszakban is fizetésre kötelezik a friss cégeket. „Ahelyett, hogy a kezdeti kisebb összegeket vissza lehetne forgatni, ahogyan tőlünk nyugatabbra teszik” – mondja a startupper, majd hozzáteszi, miközben a befektetők a Jeremie szabályok miatt a fiatal cégeket preferálják, addig a pályázatok éppen ellenkezőleg, a működő vállalkozásokat részesítik előnyben, és ez szintén nehézzé teszi a kezdeti lépéseket.

Mivel Európa több országában is célzottan támogatják a startup szektort, itthon is sürgősen kellene cselekedni, „különben könnyen lemaradunk a tehetséges vállalkozókért folytatott nemzetközi versenyben” – mutat az előttünk álló feladatokra dr. Bajorfi Ákos.