Az NGM nem szövöget nagy növekedési álmokat

Mindez azt jelzi, hogy a kormány az idei évre tervezett, korábban 2 százalékos GDP-növekedési prognózisát felfelé módosította. 

„2017-ben a magyar gazdaság növekedési üteme ismét meghaladhatja a 3 százalékot, amire legutóbb 2006-ban volt példa” – olvasható a közleményben. A konvergenciaprogram szerint fegyelmezett költségvetési gazdálkodás mellett gyorsulhat a gazdasági növekedés. Az idei évre tervezett 2,9 százalékról 1,9-re csökken a deficit 2017-re.

Az államadósságra vonatkozóan a korábbi programokhoz képest viszonylag konzervatív becslést adott a Nemzetgazdasági Minisztérium. Három év múlva 75,2 százalékra csökkenhet a GDP-arányos adósság, ami 4 százalék körüli mérséklődést jelent a tavalyihoz képest. Igaz, idén tavasszal újra emelkedésnek indult az adósság a tartalékok visszatöltése és a devizakötvények kibocsátása miatt, és ebben a kormányzati ciklusban már a magán-nyugdíjpénztári vagyon sem fogja segíteni az adósságcsökkenést, hiszen a pénz elfogyott.

Az NGM prognózisa szerint a gazdaság 2015-ben 2,5, azt követően 2,1 százalékkal nő, majd 2017-re éri el a 3,1 százalékos ütemet. Úgy tűnik, hogy a Matolcsy György vezette NGM nyomai már nemigen láthatóak a számokban, hiszen nem mondhatjuk, hogy nagy kincstári optimizmus lenne a prognózis mögött (korábban nem volt szokatlan, hogy 4-5 százalékos növekedési prognózisokat láthattunk), sokkal inkább a piaci várakozásokkal összhangban lévő számokat láthatunk. A 2016-os várakozás például inkább konzervatív.

A háztartások fogyasztásában 2 százalék körüli növekedést vár az NGM minden évben, a beruházások pedig dinamikusan bővülhetnek. Egyedül 2016-ban lehet visszaesés a beruházásokban. 

A munkanélküliségi ráta az idén várható 9,1 százalékról három év alatt 8,2-re csökken, miközben a foglalkoztatási ráta folyamatosan emelkedik a konvergenciaprogram alapján.

Idén alacsonyan maradhat az infláció: a fogyasztói árak mindössze 0,8 százalékkal nőhetnek, jövőre viszont a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos céljára gyorsul a pénzromlás üteme. A következő években is itt maradhat az infláció.

Magyarország szerdán küldte el a konvergenciaprogramot Brüsszelbe. „A program az elmúlt évek eredményére épít” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. „Az államadósság folyamatos leépülésével számolunk” – tette hozzá. Az adósság szerkezetének átalakítását, a devizaadósság csökkentését is fontosnak tartja a kormány. 

Szavai szerint nem kell megszorítócsomagokkal számolni a csökkenő hiány és adósság ellenére sem. Kérdésre válaszolva elárulta, hogy fel fog merülni a kormányprogram vitájában az szja csökkentése, de ennek csak 2015-ben lehet alapja. 

Konszolidált, nyugodt, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai pályát terveztünk meg, ami nem számol drasztikus változásokkal – mondta Varga Mihály.
 
Egy másik újságírói kérdésre válaszolva elárulta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal beszélt vele arról, hogy folytatja-e az NGM vezetését az új kormány alatt. 

Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára közölte, hogy 2016-ban azért lassul a növekedés, mert 2015-ben még az előző és a következő uniós forrásokból is lehet lehívni pénzeket. Abban az évben több mint 2000 milliárd forintnyi EU-s pénzt hívhatunk le. A következő évben viszont már csak a 2014-20-es EU-s költségvetési ciklusból érkeznek kifizetések, ezzel magyarázható a lassulás.

A nyugdíjrendszer középtávú fenntarthatóságát is vizsgálta a konvergenciaprogram. Nem számolnak azzal, hogy a nyugdíjkasszát pótlólagos pénzekkel kell kiegészíteni.

Varga közölte, a költségvetési hiány tartósan csökkenni fog. „Az önkormányzati szektor átalakítása meghozta az eredményeket” – tette hozzá. Stratégiai együttműködésben vagyunk a jegybankkal, az MNB lépését hasznos, a céljainkkal egybevágó lépésnek tekintem – mondta Varga.

Orbán Gábor államtitkár kiemelte: a lejáró devizaadósságnál kisebb mértékű kibocsátást irányzott elő az Államadósság Kezelő Központ. „A konvergenciaprogram az eddigi intézkedéseket árazta be” – mondta Banai arra a felvetésre, hogy lesz-e újabb rezsicsökkentés. A program megerősíti a konszenzust, miszerint 3 százalék alatt marad idén a hiány, vagyis reális a 2,9 százalékos hiánycél – emelte ki Banai.