A versenyképesség a gazdaságot egy dinamikus formájában vizsgálja, amelynek középpontjában a társadalmi jólét van - mondta Chikán. A jövőben is fenntartható fejlődéssel kell elérni a társadalmi jólétet - tette hozzá.
Szerinte szomorú kép rajzolódik ki Magyarországról a versenyképesség tekintetében a világban. A Világgazdasági Fórum 148 országot rangsorol, alig kevesebbet, mint ahány tagja a FIFÁ-nak van - hangsúlyozta.
A WEF rangsorában a 2000-es évek elejétől kezdve a volt szocialista országok "mennek lefelé" - mondta Chikán. Ha nem is drámaian, de romlik a versenyképesség. Sajnos Magyarország megy lefelé leggyorsabban - mutatott rá Chikán.
2001-ben 29-ek voltunk a rangsorban, most a 63. helyre csúsztunk vissza. A világbajnokságon erősorrend szerint osztályozzák a csapatokat, Magyarország a versenyképességben átkerült egy másik ligába. A Bajnai-kormány idején felfelé mentünk néhány helyet, de ez a bizalom durván megtört 2011-ben, azóta meredeken lefelé megy a helyezésünk - értékelte a professzor.
Nehéz pontos időponthoz kötni a versenyképesség romlását. Azt lehet látni, hogy fontosak az örökölt tényezők, a globális környezet és a gazdaságpolitika - mondta. Ezek alapján lehet megmagyarázni, hogy Magyarországon korábban kezdődött a válság, mint a globális krízis. "Több kormány alatt zajlott a versenyképesség csökkenése, és az örökölt tényezők nagy súllyal esnek latba" - véli.
A helyezés sokkal gyengébb, mint az a kép, amit magunkról látunk - véli Chikán. A 2000-es évek fordulóján azt gondoltuk, hogy a csehekkel tudunk versenyezni, de Románia és Bulgária mögöttünk van. "Ez a kép megtört" - hangsúlyozta. Akárki nyeri a választást vasárnap, nem várható, hogy kardinális változás következzen be a következő néhány esztendőben.
Szerinte az sem teljesen világos, hogy hová szeretnénk eljutni. A rendszerváltáskor azt sem tudtuk, hogy milyen kapitalizmusba szeretnénk eljutni. Demokratikus piacgazdaságot akartunk, de nem tudtunk, hogy például svéd, olasz, vagy nigériai típusú gazdaságot szeretnénk.
A rendszerváltás után kialakult a közép-kelet-európai és a FÁK-országok kapitalizmusa, és a közép-európai kapitalizmusmodell nem hasonlít a négy alapvető európai kapitalizmusmodellre - hívta fel a figyelmet Chikán. "Sok, a társadalom működésével kapcsolatos kérdésre sem tudtunk választ adni" - mondta. Ide tartozik például a külhoni magyarok anyanemzethez való kapcsolata.
A kapitalizmusmodellünket meghatározza a paternalizmus: a szocializmus velejárója volt, hogy az állam sok mindenre ráteszi a kezét, ebből nem sikerült kitörni. A civil társadalom nem elég fejlett, és nem tudott kialakulni tőkés réteg - ezek a főbb sajátosságai a magyar kapitalizmusnak.
A skandináv kapitalizmusmodellre szerettünk volna hasonlítani - mondta Chikán. Magyarországon az értékrend ugyanakkor egy nemzetközi felmérés szerint Bulgária és Moldávia mellett helyezkedik el, az emberek befelé fordulóak, nem vesznek részt a közügyekben. A skandináv országok nem ilyenek. "A sajtószabadságtól az alkotmánybíróságig, ezek nem érdekelnek, a legfejletlenebb országokkal vagyunk egy szinten." Olyan társadalmat szeretnénk, amely nem áll közel az értékvilágunkhoz - vonta le a következtetést Chikán.
De mi a siker kulcsa?
Átfogó fejlesztési koncepciónk sokáig nem volt, a rövid távú politikai megfontolások felülírták a hosszú távú racionalitást, az intézmények szerepe kardinális kérdés, és az állam-piac viszonyában óriási viták vannak. "Minden érdemi versenyképességi program épít a reálgazdaság működésére" - mondta.
A Világgazdasági Fórum elemzése szerint Magyarországon nagyon gyenge az intézményi struktúra. Ebben 84-ek vagyunk, vagyis minden ország, amely eszünkbe jut, az előttünk van - hangsúlyozta Chikán. A makrokörnyezetben szintén 84-ek vagyunk, az üzleti környezetben pedig még rosszabbak, 96-ak a 148 országból. Ezek a tényezők hátrányt jeleznek - hívta fel a figyelmet.
Negyvenedik hely alatt vagyunk a külgazdasági nyitottságban, a külföldi tőke jelenlétében, vagy például a technológiai transzferben, ezek a pozitív tényezők. Ez mégis azt jelzi, hogy támaszkodhatunk a vállalatokra.
Chikán szerint a versenyképesség fokozásának kulcseleme középtávon a foglalkoztatottság, a termelékenység, valamint a képzés. Chikán kiemelte, ahhoz, hogy ezek érvényesülni tudjanak, a gyengeségeket javítani kell.
Nehéz változtatni a gazdaságilag aktív és a nyugdíjasok arányán - véli Chikán. Ma Magyarországon legalább annyira van foglalkoztathatósági, mint foglalkoztatási probléma. A közfoglalkoztatás pozitív dolog, szociológiai szempontból vannak előnye, gazdasági szempontból azonban nem hasznos. Nem szabad összemosni őket a versenyszférában foglalkoztatottakkal - szögezte le.
A termelékenység és az egy főre jutó között nagyon szoros a kapcsolat. Magyarország ebben a rangsorban is hátul foglal helyet. A termelékenységi rangsorban, ami a legfájdalmasabb, rosszul szerepelünk. Magyarország egy munkaóra alatt 44,1 százalékos teljesítményt mutat az USA-hoz képest." Az euróövezethez képest pedig fele akkora a termelékenységünk. Amikor reggel bemegy a dolgozó a munkahelyére, és délután hazamegy, akkor fele annyit termelt, mint az euróövezti. Minden órában lemaradunk Nyugat-Európától" - mondta Chikán. Nem rosszabb a magyar dolgozó, mint a nyugat-európai, de a bürokrácia és a struktúra miatt lemaradóak vagyunk - tette hozzá.
A kitörés az innováció segítségével történhet meg - mondta az első Orbán-kormány minisztere. A növekedést 1998 és 2007 között közel felerészt a tőkeinput, 28 százalékban a munkainput, 23 százalékban a termelékenység adta. A közmunkások, a szélesítése rontja a munkaerőpiac minőségét, és elsősorban nem a termelékeny ágazatokban nő a foglalkoztatás. Kiemelte: a K+F ráfordítások 2009 és 2012 között csökkentek, ami kedvezőtlen.
A WEF szerint a képzésben összességében a képzésben résztvevők arányát tekintve nem rossz a helyezésünk, de az oktatási rendszer minőségében rosszak vagyunk. A WEF a 93. helyre sorol minket. A management iskolák minősége gyenge, gyermekcipőben járnak a képzések. Az egyetemek nem kapnak támogatást, de ebben az üzleti szféra problémái is szerepet játszanak - mondta.
Összességében Chikán szerint a versenyképességünk gyenge, a lakossági várakozás alatt van. Ne várjunk sokat a következő választástól, 2020-ban a versenyképességünk nem lesz kardinálisan jobb. Le kell számolni az illúziókkal, a magyar társadalom érték- és eszközrendszere nem olyan, mint gondoltuk, nem olyan, mint a skandináv országokban. Ahhoz, hogy elinduljunk a helyes irányba, alapvető változtatásra van szükség. A jó hír az, hogy meg lehet mondani, milyen irányba kellene menni.
