Aprófalvak, aprópénzek: több mint négyszáz törpefalu

ksh Négyszázkét olyan település van ma Magyarországon, amelynek lakosságszáma nem éri el a 200 főt, illetve amely 1970 óta népességének több mint 50 százalékát elveszítette – derül ki a KSH „Települések a lét határán” című kiadványából. Hatvan törpefalu lélekszáma a legutóbbi két cenzus között csökkent több mint felével. Ezek a települések adták az ország településállományának 13, de lakosságának kevesebb, mint 0,5 százalékát.

Ezekben a falvakban 1970-ben még csaknem ugyanannyi gyermekkorú volt, mint amennyi időskorú; 2011-re azonban a 60 évesnél idősebbek száma három és félszer meghaladta a 15 évesnél fiatalabbakét. Az elöregedés miatt az aprófalvakban élők többsége inaktív, a háztartások döntő többségében nincs egy kereső sem, a legfőbb jövedelmi forrást a nyugdíj jelenti. Az itt élők egy főre jutó éves jövedelme így a községi átlagtól 300, az országostól 600 ezer forinttal marad el. Valamennyi jövedelmi forrást figyelembe véve a férfiak havonta áltagosan 84 650, a nők 75 027 forintból élnek.

Az anyagiak mellett az itt élők életszínvonalát az is jelentősen negatív irányba befolyásolja, hogy ezekhez a falvakhoz nem visz vasút, nincs háziorvos, kettő kivételével csak mobil posta üzemel, és mindössze a települések felében működik bármilyen bolt.

Törpefalvaink kilátásai az elvándorlás és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt meglehetősen borús. Akad ugyanakkor ellenpélda is, igaz, nem túl sok: húsz településen – főleg az idegenforgalmi, gyógyászati szempontból fontosabb városok közelében – 1990 óta megállt a népességfogyás, sőt, megfordult a tendencia.