Lovász László az új elnök

Az akadémiai kutatóhálózatban nem tervez már komolyabb változásokat, és a fiatal kutatók Magyarországon maradását segítő Lendület-programban is csak „finomhangolásokat”, ugyanakkor szeretné közelebb hozni a tudományt a társadalomhoz Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia kedden megválasztott új elnöke. Az MTA 185. közgyűlésén, zárt ülésen, a szavazatok 61,8 százalékát elnyert 64 éves matematikus úgy fogalmazott: szeretné megőrizni azt a közmegbecsülést, amely a közvélemény-kutatások szerint az akadémiát övezi a társadalom részéről.

A Világgazdaság kérdésére azt mondta, ennek része lehet az is, hogy nem egyéni, nem politikailag motivált, hanem tudományos véleményt fogalmaz meg fontos társadalmi kérdésekben. Freund Tamás, az akadémia szintén most megválasztott élettudományi alelnöke kifejezetten azt szorgalmazta, hogy az akadémia legyen a nemzet tanácsadója, és nyilvánítson véleményt a legfontosabb össztársadalmi problémákkal kapcsolatban, „akár igényli ezt a kormányzat, akár nem”. A tudósoknak azonban az is a feladatuk – tette hozzá –, hogy a most még nem vagy alig érzékelhető, de a kutatások alapján bizonyosan bekövetkező, súlyos társadalmi és/vagy gazdasági problémákra is felhívják a figyelmet.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia posztjáról hat év – két ciklus – után leköszönt elnöke a közgyűlésen a növekedés évének nevezte 2013-at. Közölte: az MTA forrásai, gazdálkodási lehetőségei 2008 óta jelentősen bővültek.

Az akadémia központi költségvetési támogatása a hat évvel ezelőtti 38,4 milliárd forintról 2013-ra 43,1, 2014-re 49,1 milliárd forintra nőtt. Ebből a növekvő összegből egyre nagyobb hányadot fordítottak közvetlen kutatási célokra: 71,5 százalékot tavaly, szemben a hat évvel ezelőtti 65,7 százalékkal. Az MTA és az egyetemek erősödő együttműködésének eredményeként 2013-ban már mintegy 7,5 milliárd forintot fordított felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokra az akadémia. Az akadémiának jelenleg 89 támogatott kutatócsoportja van. Eközben az MTA saját bevételei is érezhető mértékben, 16,2 milliárd forintról 23,1 milliárd forintra emelkedtek, és több mint 50 százalékkal növekedett az akadémiai vagyon. A 2008-as 73,9 milliárddal szemben tavaly már 112 milliárd forintnyi ingatlan- és műszerállománnyal rendelkezett az MTA.

Pálinkás József kiemelte, hogy miközben az MTA kutatóhálózatok mellett működő gazdasági társaságok száma egyharmaddal, 33-ról 23-ra csökkent, eredményük ugyanennyivel, 390 millióról 1,2 milliárdra nőtt. „Csak nyereséges társaságokat tartottunk meg, és olyanokat, amelyeknek van akadémiai kötődésük.”