Atomfegyvert vetett be az EKB

Esésnek indult az euró, miután az Európai Központi Bank egy monetáris lazítási csomagot jelentett be. A jegybank a kétszázalékos inflációs cél elvétésének egyre fokozódó kockázata és az alacsony gazdasági növekedés miatt 10 bázisponttal, új történelmi mélypontra, 15 bázispontra csökkentette az irányadó kamatszintet. Az EKB az alapkamat csökkentésével párhuzamosan az egynapos betéti kamatot is mérsékelte, amely ezzel negatív tartományba került. Így a bankoknak 0,1 százalékos büntetőkamatot kell fizetniük az EKB-nál parkoltatott pénzek után.

Az EKB egyúttal felhagy a vásárolt államkötvények sterilizálásával, vagyis növekedhet a pénzmennyiség az euróövezetben. Mario Draghi, az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy a jegybank eszközvásárlási programot készít elő, és a feszültségek csökkentésére eszközfedezetű értékpapírokat is vásárolnak. Az EKB egy hitelprogramot is elindít, először 400 milliárd eurós kerettel, amelynek a kamata az irányadó ráta szintjével egyezik meg.

A komplex monetáris lazítási program bejelentésére a tőzsdék szárnyakat kaptak. A német DAX index a történelemben először 10 ezer pont fölé emelkedett, de a többi nyugat-európai részvényindex is erősödött. Később azonban az megfordult a széljárás, és a befektetők, és zárásra sokat veszítettek lendületükből a tőzsdék.

A kamatcsökkentés nem lepte meg a piaci szereplőket, a hangulatjavulás inkább annak köszönhető, hogy a többi intézkedés – amire nem számítottak a megfigyelők – javíthatja a hitelezést, a gazdasági növekedést, miközben a két százalékos inflációs cél elérését is támogatják a lépések.

Összességében az EKB lépései szükségszerűek ahhoz, hogy az euróövezet biztosan elkerülje a deflációt, az euró gyengülése pedig segíthet javítani a periférikus tagállamok versenyképességét. Mindez a kiábrándítóan gyenge euróövezeti potenciális növekedés helyreállítását is szolgálhatja.

Az EKB-t a legtöbb megfigyelő és a Nemzetközi Valutaalap már többször is további monetáris lazításra bíztatta, amit eddig az erősebb tagállamok tisztségviselői nem hallottak meg. Az inflációs cél elvétése már több hónapja szinte mindenki számára világos. Májusban 0,5 százalékra csökkent az euróövezeti infláció az áprilisi 0,7 százalékról, ami lépésekre kényszerítette a jegybankot.

A monetáris lazítás szükségességét indokolta, hogy az EKB az idei évre már csak 0,7 százalékos inflációt vár, miközben márciusban még 1 százalékot vetítettek előre. Jövőre is csak 1,1 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex értéke. A GDP szerény mértékben, 1 százalékkal növekedhet, 2015-ben pedig 1,7 százalékkal nőhet az euróövezet gazdasága.

Mario Draghi hangsúlyozta, hogy a kormányzótanács döntése egységes volt. Ez azért tűnik meglepőnek, mert az EKB „héja” tagjai – az erősebb euróövezeti tagországok jegybankárai – korábban nem támogatták a nem konvencionális monetáris politikai intézkedéseket.

Az EKB lépése jó hír a Magyar Nemzeti Banknak is: Matolcsy Györgyék a növekvő mozgásteret kihasználva tovább vághatják a kamatot.

Most kezdődik a varázslat?

Mario Draghi 2011 novemberi kinevezése után meglepetésre kamatcsökkentésről döntött az EKB. Érkezésének örültek a piaci szereplők, és azt várták tőke, hogy alkalmazkodó monetáris politikával segít helyreállítani a növekedést. Elnöksége során a fokozatos kamatvágások mellett az EKB kötvényeket vásárolt az euróválság legsúlyosabb időszakaiban és alacsony kamatozással hitelt nyújtott a bankoknak. Draghi két éve azt mondta, hogy az euró visszafordíthatatlan, és mindent megtesznek a megmentésére. Szavai és az akkor bejelentett, de soha nem használt kötvényvásárlási program megtette a hatását. Most úgy tűnik, legyőzte a németek és az északi tagállamok képviselőit is, és kevesen vitathatják, hogy két és fél éves elnöksége alatt az EKB szűk (törvényi) lehetőségei közt mindent megtett az euró fennmaradásáért.

Hornyák József-->