Dagad a botrány - előre hozott választás is jöhet Lengyelországban

„Előfordulhat, hogy az egyre mélyülő bizalmi válságból az egyetlen kiút az előre hozott választás” – ezzel a meglepő bejelentéssel állt ki tegnap újságírók elé Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A 2007 áprilisa óta hivatalban lévő kormányfő és kabinetje vesztét az a kiszivárgott hangfelvétel okozhatja, amelyen Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke tavaly júliusban az akkori pénzügyminisztter menesztését kérte Bartlomiej Sienkiewicz belügyminisztertől, cserébe pedig az elengedhetetlen gazdasági reformok támogatását ígérte.

A beszélgetés nem csak tartalma miatt váltott ki botrányt az országban – igaz, annak trágár hangneme és az a tény, hogy pár hónappal később valóban menesztették Jacek Rostowskit már elég is lett volna. Ennél is nagyobb felzúdulást okozott, hogy az információt közzétevő lap, a Wrpost irodáját szerda este belbiztonsági ügynökök lepték el, és a főszerkesztő állítása szerint „fizikai erőt” alkalmazva próbálták megszerezni a számítógépét. A BBC szerint Tusk azt közölte, a főügyész biztosította az akció törvényességéről, ez azonban rajta kívül nem nagyon győzött meg senkit. Egy újságíró egyenesen azzal vádolta a kormányfőt, hogy a teljes lengyel sajtó ellene van.

Az államfő az előre hozott választásokkal kapcsolatban csak annyit mondott: akkor írja ki, ha a botrányt „rendes” eszközökkel már nem lehet megoldani. Bronislaw Komorowski, aki Tusk politikai szövetségese úgy fogalmazott: „különösen nehéz helyzetekben először a hivatalban lévő hatóságnak kell cselekednie (...), de ha ez nem lehetséges, akkor a demokratikus választások mechanizmusához kell folyamodni”.

Ennél keményebben fogalmazott Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke. A legnagyobb ellenzéki erő vezetője a szólásszabadság megsértését emlegette – és a kormány lemondását követelte. Nem véletlenül: ha valóban most rendeznének választásokat az eredetileg tervezett jövő őszi időpont helyett, abból pártja mindenképpen profitálna. Egy friss közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a lehallgatási botrány komolyan ártott Tusk pártjának. A Polgári Platform, amely a május 25-én rendezett európai parlamenti választásokon még a voksok 32,1 százalékát szerezte meg, így ha minimálisan is, de megelőzte a 31,8 százalékot elérő PiS-t, ma csak a választók 25 százalékának a bizalmát bírja, szemben a PiS 32 százalékos támogatottságával.

A választási lelkesedés azonban nem csak az ellenzék részéről van meg: szerdán a kisebbik koalíciós párt is jelezte, támogatná az előre hozott voksolást. Ha pedig a Parasztpárt – és 32 parlamenti képviselője – kihátrál Tusk mögül, az azt jelenti, hogy a kormányfő elveszíti a 460 tagú szejmben így is minimális, mindössze nyolcfős többségét. Más kérdés, hogy Kaczynski győzelme sem feltétlenül jelentene garanciát a többségi kormányzásra, mivel a kabinetet 2006-2007 között egyszer már vezető politikus nehezen talál magának koalíciós partnereket.

Kaczynskiéknak Tusk parlamenti megbuktatásába is beletörhet a bicskája – emeli ki a Bloomberg. A párt 136 képviselője ugyanis kevés ahhoz, hogy egy szimpla többséget igénylő bizalmatlansági indítványt nyerjenek ellene, miközben a szejm feloszlatásához szükséges kétharmad is csak a Polgári Platformmal együtt jöhet össze.

Könnyen lehet tehát, hogy Tusk egyszerűen a közvéleményt igyekszik maga mellé állítani. Ezt támasztja alá az is, hogy közölte: rövid időn belül eltávolítja posztjáról a belügyminisztert, aki az ominózus beszélgetésen egyezkedett Belkával.

Belka arcvesztése
Donald Tusk jelezte: kiáll a hírbe hozott jegybankelnök mellett. Ez azonban nem feltétlenül jó Marek Belka számára, hiszen a korábban kilátásba helyezett gazdaságélénkítő lépések elfogadásakor könnyen ráüthetik azt a bélyeget, hogy nem független a kormánytól.

Pedig a lazítás már egy idjee napirenden van: a jegybank a 11 hónapja 2,5 százalékos alapkamat csökkentésével igyekezne elkerülni a deflációs veszélyt.