Szombaton megkezdődött Ningbóban a Kína-Kelet-Közép-Európa gazdasági és kereskedelmi együttműködés csúcstalálkozója, 16 közép- és kelet-európai ország és Kína gazdasági és kereskedelmi kormányzati vezetői részvételével. A magyar kormányt képviselő Szijjártó Péter tárgyalt Zsong San kínai kereskedelmi miniszterhelyettessel.
A kínai kereskedelmi miniszter szerint Kína növelné a Magyarországról származó agrárimportját, így megállapodás született a magyar hústermékek export-engedélyezésének gyors lezárásáról, valamint magyar mezőgazdasági és állattenyésztési technológiák szállításának megindításáról.
A kormánybiztos Magyarország energiabiztonságának javítása szempontjából fontos beruházásokról, valamint a határon átnyúló fejlesztések felgyorsításáról is tárgyalt a csúcstalálkozó margóján Szijjártó Péter Nita Constantin román gazdasági miniszterrel.
A kormánybiztos elmondta, hogy "Magyarország energiabiztonságában jelentős előrelépést fog hozni az a román beruházás, melynek nyomán lehetővé válik a kétirányú gázszállítás Magyarország és Románia között. A magyar-román interkonnektoron jelenleg csak mi tudunk gázt szállítani, fordítva ez nem lehetséges. Románia az idén év végéig elvégzi az ahhoz szükséges fejlesztéseket, hogy ők is tudjanak gázt szállítani Magyarországra. Az ukrajnai válság minden eddiginél világosabban megmutatta ugyanis, hogy mennyire fontos az interkonnektorok kétirányúsítása." A magyar-román interkonnektor potenciális kapacitása 4,4 milliárd köbméter évente, jelenleg azonban csak évi 1,75 milliárd köbméter szállítása lehetséges műszakilag.
Megállapodás született arról, hogy az év végére elkészül a Békéscsaba-Nagyvárad villamos távvezeték. Szóba került a 450 kilométeres határszakaszon az átkelők számának növelése, valamint az ehhez szükséges keretmegállapodás aláírásának szükségessége. Szijjártó Péter és Nita Constantin megállapodott, hogy a magyar-román GVB július 15-én összeül Budapesten.
Szijjártó Péter tárgyalt Dragica Sekulic montenegrói gazdasági miniszterhelyettessel is az MVM szerepvállalásának lehetőségeiről a nyugat-balkáni ország villamosenergia-hálózatának modernizálásában.
