Gyengíteni kellene az eurót
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz euróövezet gazdasága nem tud lendületet venni: a GDP-bővülés a második negyedévben alig haladhatja meg az év első három hónapjában márt 0,2 százalékos szintet, ráadásul a növekedés továbbra is egyenetlen. Míg Németország jól teljesít, addig a periféria országain kívül Franciaország is gyengélkedik. Az elmúlt években tapasztalható szigorú költségvetési politika mellett az erős euró is visszavetheti a gazdaság növekedését.
Fabrice Brégier, az Airbus vezérigazgatója a Financial Timesnak adott interjújában azt mondta, hogy az Európai Központi Banknak be kellene avatkoznia az árfolyam alakulásába, és az eurót 10 százalékkal le kellene értékelnie, vagyis a mostani 1,35 körüli euró/dollár árfolyam helyett 1,20-1,25-ös szinten kellene lennie a kurzusnak.
Szerinte a valuta kulcsfontosságú eszköz a gazdaság támogatására. Hasonlóan látja a helyzetet a Nemzetközi Valutaalap és több euróövezeti politikus is – például Franciaországban –, akik szerint a gazdasági növekedés támogatására és az euró gyengítésére az EKB-nak mennyiségi lazítási programot kellene indítania.
Benoit Coeuré, a jegybank igazgatóságának tagjai egy interjúban utalt arra, hogy az euró további erősödésére az EKB léphet. Az euró további erősödése még alacsonyabb inflációt hozna, amivel az eurózóna közelebb kerülne a deflációhoz. Mivel az infláció már most is csak negyedakkora, mint az EKB 2 százalékos célja, így sokan reális veszélynek látják a defláció kialakulását. Az EKB tisztségviselői szerint a jegybanknak nincs árfolyamcélja, és nem is lenne helyes, ha arra fókuszálnának.
Pedig a Svájci Nemzeti Bank közel három éve védi meg az 1,20-as euró/frank átváltási árfolyamot. Az SNB a recesszió és a defláció fenyegetése miatt vezette be a minimális árfolyamküszöböt, miután a menedékdevizának tekintett frank paritás közelébe erősödött az euróövezeti adósságválság közepette. Noha szokatlan lépéssel, de az SNB sikerrel védte meg a svájci gazdaságot. Persze ez rendkívül kockázatos eszköz, és a pénznyomtatás sokkal alkalmasabb lenne az euró gyengítésére.
Az EKB döntéshozói szerint azonban jelenleg nem kell mennyiségi könnyítési programot indítani. A Mario Draghi vezette Kormányzótanács júniusban 10 bázisponttal 0,15 százalékra csökkentette a kamatot, és bejelentették, hogy felhagynak az állampapírok sterilizálásával, valamint indítanak egy hitelprogramot. Ez utóbbi ezermilliárd eurós is lehet. Vagyis az eszközvásárlásra még várni kell, pedig az amerikai Federal Reserve – vagy a brit Bank of England – sikerrel alkalmazta a mennyiségi könnyítést a válság során.
A bizalom helyreállítása mellett az dollár leértékeléséből profitált az amerikai gazdaság is. Németország nem hajlandó kilépni a monetáris politika hagyományos kereteiből, makacsságuk azonban már nem csak a periféria versenyképességét veszélyezteti.
