Egyúttal sokkal gyengébb forintárfolyamot is eredményezett, ami az exportőröket ugyan segítette, a devizahiteleseknek azonban komoly fejfájást okozhatott, a forint esése pedig az államadósságot is növelte.
A kamatdöntést követően Matolcsy György MNB-elnök kivételesen sajtótájékoztatót is tartott, ahol elmondta, hogy a világban az egyik leghosszabb és legnagyobb mértékű csökkentési ciklusának a végére tettek pontot. A Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy az MT egységes volt-e a kamatciklus megállítása kapcsán, az elnök azt mondta, a döntést a többség támogatta. Hozzátette, a részletek majd csak a rövidített jegyzőkönyvből derülnek ki.
Az MT közleménye szerint előretekintve „a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntartásának irányába mutatnak”. Matolcsy a világ nagy jegybankjaihoz hasonlóan előretekintő iránymutatást („forward guidance”) is adott. Kiemelte, hogy 2015 végég fennmaradhat a 2,1 százalékos kamat, és csak akkor emelnének, ha veszélybe kerülne az inflációs cél. Hozzátette, nem zárták ki teljesen, hogy újabb kamatvágási ciklust indítsanak, de erre most kicsi az esély.
A forint a vártnál nagyobb kamatvágásra kissé gyengült, és elérte a 310-es szintet is az euróval szemben. Miután kiderült az is, hogy megáll a ciklus, egészen 308-as árfolyamig kapaszkodott. Mindezek alapján úgy tűnik, egy fontos bizonytalanságot oszlatott el az MNB a ciklus megállításával, ez pedig nagyobb teret enged a forintnak az erősödés felé, feltéve, hogy javul a külpiaci hangulat. Persze a devizahiteles mentőcsomag, a Federal Reserve eszközvásárlásának októberre tervezett vége vagy az ukrajnai konfliktus súlyosbodása negatívan érintheti a forintot. Vélhetően az inflációs cél elérése mellett ezeket a tényezőket – valamint a forint esésének államadósságra gyakorolt negatív hatását – is figyelembe vette az MNB a ciklus megállításánál.
A kamatvágási ciklus elején tapasztalt 280 forint körüli szintről mostanra 3050–310 közelébe került az euró, de a gyengülésének egyelőre nem látszik érdemi inflációs hatása. Igaz, már korábban is járt hasonlóan gyenge szinten a hazai deviza, most viszont tartósabb a leértékelődés. Mindez a fogyasztás növekedésével párhuzamosan felvethet inflációs kockázatokat, ám az MNB előrejelzése szerint a 3 százalékos cél középtávú elérését semmi sem veszélyeztetni.
Júniusban 0,3 százalékkal csökkentek az árak és a következő hónapokban is negatív maradhat az inflációs főindex, a maginfláció azonban – ami kiszűri a gyorsan változó árú termékek és a szabályozott árak hatását – 2,6 százalék volt a nyár első hónapjában.
A tartósan gyenge forint a csökkenő kötvényhozamok és kedvezően alakuló kockázati megítélés mellett is figyelmeztető, hiszen a relatíve magasabb kamatozású és kockázatosabb eszközökre – amilyenek a hazaiak is – a hozaméhség miatt nagy volt a kereslet az elmúlt években.
Jövőre pedig kamatot emelhet a Bank of England és a Fed, így az MNB-nek az is komoly feladat lehet – ha az Európai Központi Bank nem kezd újabb komoly lazításba –, hogy ne kelljen kamatot emelni. Néhány elemző szerint ez nem is fog menni a jegybanknak, és jövőre kamatot fognak emelni, ám Matolcsy Györgyék minden bizonnyal egészen addig el fogják kerülni a szigorítást, amíg nem romlik érdemben a magyar eszközök vonzereje.
Sokat segített a kamatvágás
Az MNB értékelése szerint a lazítási ciklus a magánszektor hitelterheit több százmilliárd forinttal csökkentette, mivel a meghatározó lakossági és vállalati banki termékekben 450-550 bázispont körüli kamatcsökkenést eredményezett. A referenciahozamok 400 bázisponttal csökkentette Magyarország forintban denominált állampapírjai után fizetendő kamatkiadásai hosszú távon évente 300 milliárd forintot meghaladó mértékben mérséklődnek.A jegybank úgy látja, a kamatcsökkentések az elmúlt két évben összesen 1,1 százalékponttal emelték a gazdasági növekedést.
A jegybank úgy látja, a kamatcsökkentések az elmúlt két évben összesen 1,1 százalékponttal emelték a gazdasági növekedést. -->
