Az EU akadékoskodónak, kötözködőnek, ellenségesnek látszik, mert a kormány annak láttatja, ugyanakkor egykori gyarmatosítónk, az orosz medve egyre szélesebben mosolyog, egyre barátságosabban integet. Pedig egyikük sem változott, vagyis lehet, hogy a mi szemléletünkben kell keresni a változást – vélekedett Balázs Péter.
Mindenkinek, aki az EU-val kapcsolatban van, három forgatókönyvet kell készítenie: mit tesz akkor, ha az integráció fellendül, szinten marad, vagy hanyatlik.
Ha az eurózóna stabilizálódik, nő a termelékenység, egységes fiskális unió épül ki (és a centrum képes finanszírozni a perifériát), folytatódik a bővülés, akkor az EU fellendül. Ezeknek azonban ára van. Ha tagállamok ezt az árat nem vállalják, akkor az „EU elműködik azon a szinten, amin van”, egy unalmasan működő egyesületként. A – harmadik forgatókönyv – hanyatlás jele az euróövezet fellazulása, a legerősebb tagállamok előremenekülése és a bővítés leállása lenne. A szervezetek hanyatlásának az a jele, hogy egyre kevesebbet találkoznak a vezetők.
A magyar kormányzat minden erejével a harmadik forgatókönyvre próbál válaszolni, pedig ez nem következett be és nem is fenyeget – szögezte le a CEU professzora. Az országnak az első változat áll érdekében, de ezért a kormányzat nem tesz semmit. Balázs szerint az EU ma a második forgatókönyv szerint működik.
Az EU-csatlakozás időpontjában az átlagos GDP/fő 63 százalékán álltunk, mostanra 66 százalékra sikerült felemelkedni. A alig nőtt 10 év alatt, a fogyasztás csökkent. Az államadósság nagyot emelkedett, a beruházási ráta zuhant, és a forint drámaina leértékelődött, miközben félmillió magyar külföldön keresett munkát. A versenyképességünk visszaesett, és az EU 28 országából 23-an futnak előttünk 4-en pedig mögöttünk. Az EU tagok többsége nálunk sikeresebben zárkózott fel – vonta le a következtetést az MKT alelnöke.
Balázs Péter szerint az EU hibáztatása nem erősítheti Magyarországot, hanem a jóléttől, a biztonságtól és a kiszámítható jövőtől távolodunk a kormány politikájával.
