Újraindul a túlzottdeficit-eljárás?

A szigorú költségvetési politika – és a 110 milliárd forintos nyári költségvetési zárolás – nem győzte meg az Európai Bizottságot arról, hogy Magyarországon csökkenő trendben mozog az államadósság, ezért továbbra sem tettek le teljesen a túlzottdeficit-eljárás újraindításáról. A bizottság illetékes főigazgatósága által szerdán kiadott jelentés szerint elképzelhető, hogy az ország visszakerül a szégyenpadra, ha a kormány nem valósít meg strukturális reformokat.

Magyarország a 2004-es uniós csatlakozás után került a túlzottdeficit-eljárás alá, a magas hiány kockára tette az unióból érkező kohéziós források lekötését is. A második Orbán-kormány adóemelésekkel, új adók bevezetésével és kiadáscsökkentekkel elérte, hogy a GDP 3 százaléka alá csökkenjen a hiány, így tavaly tavasszal Brüsszel megszüntette a deficiteljárást, most azonban az államadósság miatt aggódnak.

A nyáron bejelentett, a GDP 0,2-0,3 százalékát kitevő költségvetési zárolással is ugyanaz a baja a bizottságnak, mint ami például a különadók kivetésével volt. A lépésekkel nagyobb esély van arra, hogy idén csökken a GDP-arányos államadósság a tavalyi szintről, de ezek nem strukturális lépések, vagyis időről időre kiigazítás kényszer léphet fel. Szerintük további strukturális intézkedésekkel lehet elkerülhető az eljárás újraindítása.

A második negyedév végére több mint 5 százalékkal nőtt az adósság a tavaly év végihez képest, ami miatt több elemző szerint bizonytalanná vált az adósságcsökkentési terv. A forint gyengülése is komoly kockázatot jelent, hiszen több mint 40 százalékos az adósság devizaaránya, és a múlt év végi 295 körüli szintről mostanra 310 forintra emelkedett az euró ára. A brüsszeli jelentés megjegyzi, hogy az ukrán krízis mellett a lazább magyar monetáris politika is szerepet játszott a hazai deviza esésében.

Ha az idei év végén éppen annyiba kerülne az euró, mint tavaly, az MNB múlt heti jelentése szerint 78,4 százalékra csökkenne az adósság, ami 1 százalékpontos csökkenés egy év alatt. Ha viszont nem tud visszaerősödni a hazai deviza a mostani szintjéről, a tizenöt forintos leértékelődés több mint 1,6 százalékponttal dobja meg az adósságot, így pedig már közel sem lenne tapasztalható a csökkenés.

Van viszont még egy csavar a történetben. Az EU éppen most tért át egy új statisztikai módszerre, ami megváltoztatta a magyar GDP-szintet is. Tavaly 29 850 milliárd forint volt a GDP, ez közel 770 milliárddal több, mint a korábbi módszertan szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye kiemelte, hogy ez alapján tavaly év végére a 77,3 százalékra csökkent az adósság a 2012-es 78,5 százalékról. A gazdasági tárca prognózisa alapján a tendencia folytatódik, és 2014-re várhatóan 76,9 százalékra csökken az adósságmutató. Az új módszertan nem csak a GDP, de a költségvetési hiányszámokat is összekuszálta kissé – a tavalyi hiány 2,2 százalékról 2,4-re nőtt, leginkább a swap-ügyletek elszámolása miatt –, ez azonban nem jelent változást a tendenciában. A magasabb GDP-szint miatt néhány százalékponttal alacsonyabb lett az államadósság, de a deficiteljárás elkerülése érdekében továbbra is nagy szükség lehet arra, hogy a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által múlt héten pedzegetett strukturális intézkedéseket meghozza a kormány. Ezek a kiadások és az újraelosztási ráta csökkenésével járnának. Az NGM egyelőre azzal nyugtat, hogy minden változás ellenére a GDP 2,9 százalék lesz idén a deficit, ami éppen alatta marad a 3 százalékos hiányszabálynak.

A bizottság utoljára tavaszi prognózisában értékelte a magyar gazdaságpolitikát és a makrogazdasági pályát. Abban a dokumentumban is további kiigazítások szükségességét hangsúlyozták, az egyeztetések után azonban a végső, júniusban elfogadott jelentésből az az elvárás már kimaradt, hogy a GDP egy százalékával egyenértékű megtakarításra lenne szükség.

A bizottság utoljára tavaszi prognózisában értékelte a magyar gazdaságpolitikát és a makrogazdasági pályát. Abban a dokumentumban is további kiigazítások szükségességét hangsúlyozták, az egyeztetések után azonban a végső, júniusban elfogadott jelentésből az az elvárás már kimaradt, hogy a GDP egy százalékával egyenértékű megtakarításra lenne szükség. Nagyobb növekedés egyszeri hatásokkal A gazdasági növekedés idén jóval nagyobb lehet, mint a bizottság által tavasszal prognosztizált 2,3 százalék – a kormány és a legtöbb elemző 3 százalék feletti GDP-bővüléssel számol –, és elismerik, hogy a kilábalás kiegyensúlyozottabb, amit elsősorban a belföldi kereslet támogat. Itt sem marad el a kritika, miután számos hatásról azt írják, hogy csak átmenetileg segítik a növekedést. Ilyen egyszeri hatás az EU-források gyorsuló lehívása, a jegybank hitelprogramja és a rezsicsökkentés. Szerintük az ország növekedési potenciálja alacsonyabb, mint a legtöbb régiós társáé, és a termelékenység alacsony szintjét tükrözi.-->