A talán éve Európában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMire hétfőn megjelent, részben már el is avult a Financial Times decemberben készített, az idei várakozásokat tükröző felmérés. A kérdésekre jórészt pénzintézetek harminckét vezető közgazdásza válaszolt. . Bő két hete a többség még arra számított, hogy 2015-ben az euró 1,20 dollárt ér majd. Néhány vérmesebb elemző 1,10-es árfolyamot jövendölt. Ám Mario Draghi, az EKB elnöke egy minapi interjújában azt sugallta, hogy a központi bank felkészül az államkötvények vásárlására. Ráadásul Görögországban parlamenti választásokat rendeznek január 25-én, s ellentmondásos vélemények szivárogtak ki a hétvégén Berlinből, vajon érdemes-e Athént az eurózónában tartani.
A feszültséget növelte, hogy Francois Hollande francia elnök hétfőn azt mondta: a görögökön múlik, maradnak-e a valutaövezetben. E kettős hatás nyomán hétfőn reggel egy eurót mindössze 1,1864 dollárért kínáltak a piacon, ami kilenc és féléves mélypont. Napközben is 1,19 körül ugrált a kurzus. De az FT által megkérdezett szakértők úgy látják: ebben az évben az euró még nem kerül közel a paritáshoz a dollárral szemben.
A gyengülő euró és az egyre olcsóbb olaj segítheti az eurózóna gazdaságainak növekedését. E két tényező mellé tették még a közgazdászok a strukturális reformokat is. A bővülés így sem lesz káprázatos ütemű, 0,8 és 1,2 százalékos iramot diktálhat a valutaövezet együttesen. De Franciaország és Olaszország visszafogja a növekedést, miközben Németország csak igen korlátozott mértékben hajlandó serkenteni a gazdaságot, és ekként támogatni a többi tagállamot.
Igen megoszlottak a vélemények arról, vajon az EKB képes-e a fellendülés ösztönzésére és a deflációs veszély elhárítására. A szakértők zöme azt valószínűsítette, hogy az év első hónapjaiban negatív inflációs rátát jegyez fel az Eurostat. S ilyen körülmények között az EKB arzenálja bővülhet vállalati és államkötvények vásárlásával. Ám ez inkább arra lesz jó, hogy az inflációs várakozásokat emelje.
A mennyiségi lazítás jegybanki politikája nem csodaszer, mondta például Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza. Akkor lehetne hatásos – tette hozzá –, ha nagyszabású, a költségvetési deficit emelkedését is magába foglaló beruházási program indulna, de erre kevés az esély. A legerőteljesebb ösztönző hatást Brzeski szerint a gyengébb euró válthatná ki. A német követelésre megkötött fiskális szerződés – hangsúlyozta az elemzők többsége – nem eléggé rugalmas ahhoz, hogy teret engedjen a beruházásoknak, bár egyéb költségvetési kiadásokból azért bőven lenne mit lefaragni.
A közgazdászok úgy vélik: munkaerő-piaci reformra, deregulációra, sokkal több beruházásra lenne szükség. Az EKB-nak pedig elsősorban az Európai Beruházási Bank által kibocsátandó kötvényeket kellene megvennie – hangoztatta Harald Benink, a Tilburgi Egyetem professzora –, ezzel ösztökélné legjobban a beruházásokat, és csillapítaná egyben az államkötvény-vásárlások értelméről kibontakozó vitákat.
