Magyar gazdaság

Amerikától vár lendületet az egész világ

A most zajló davosi világgazdasági fórum részvevői között készült felmérés azt tükrözi, hogy a vezető közgazdászok és üzletemberek derűlátóbban tekintenek a jövőbe, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely a héten lefelé módosította októberi prognózisát. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Financial Times és a Bloomberg által megkérdezett szakemberek borúlátóbbak, mint egy éve voltak.

Azt mondják azonban, hogy az olajárak zuhanása és az erős dollár is hozzájárul a globális növekedés serkentéséhez. Aggodalmuk inkább abból fakad, hogy a kétségkívül érzékelhető, de térségenként igencsak eltérő iramú fellendülés haszna nagyon egyenlőtlenül oszlik el, s a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek hosszabb távon fékezhetik a világgazdaság bővülését. E tényt megemlítette Barack Obama elnök is, aki kedd esti washingtoni beszédében a stagnáló amerikai bérekre hivatkozva hirdetne meg olyan politikát, amely mérsékelné a gazdagok gazdagodásának ütemét.

Az IMF ezzel szemben úgy látja, hogy az olajárak esését ellensúlyozzák a növekedési bizonytalanságok, amelyek csökkentik a beruházási kedvet. Pár nappal azután, hogy a Világbank is visszavett idei előrejelzéséből, az IMF mind a 2015-ös, mind a 2016-os prognózisából lemetszett 0,3-0,3 százalékot, s azt hozta ki, hogy a világgazdaság 3,5 és 3,7 százalékkal bővülhet ebben a két évben.

Az amerikai gazdaság az októberben vártnál sokkal gyorsabban, 3,6 és 3,3 százalékos ütemben vágtázhat, miközben az eurózóna lassabban, mindössze 1,2 és 1,4 százalékos tempót diktálhat, vagyis idén az amerikai iramnak csak a harmadát érheti el. Kína is lassít, igaz, tudatosan, de az IMF szerint már csak 6,8 és 6,3 százalékos ütemre lesz képes, miközben óvatosan kezelnie kell a hitelpiaci feszültségeket is.

Emiatt és a csütörtökön várható európai jegybanki bejelentések okán is a figyelem középpontjába kerülhet az eurózóna Davosban, mint a globális problémák egyik okozója, az Egyesült Államok mellett, amely a példamutatás bajnokaként léphet fel a svájci síparadicsomban. Ennek kapcsán írta a Nobel-díjas Christopher Pissarides, a London School of Economics professzora, hogy az eurózónát vagy rendezett módon fel kell számolni, vagy olyan mélyreható reformnak alávetni, amelynek hatására sokkal jobban bátorítja a növekedést és a munkahelyteremtést.

Tény, hogy az IMF mellett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is sürgeti a fiskális szigor menetrendjének az átgondolását és a növekedésösztönző infrastrukturális beruházások végrehajtását, utóbbi érdekében a költségvetési szabályok átértelmezését is. Az OECD és az Európai Bizottság is novemberben hozott nyilvánosságra előrejelzést, a frissítések még készülnek. Mindkét szervezet akkor még erőteljesebb világgazdasági növekedésre számított, mint most az IMF. De egyértelműen jelezték, hogy az Egyesült Államok gyorsít, az eurózóna vánszorog, és Kína fékez.

E trendbe illeszkedik a magyar gazdaság megítélése. Az IMF, az OECD, az Európai Bizottság és e héten az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is rámutatott, hogy tavaly egyszeri tényezők – az uniós alapok nagymérvű felhasználása, valamint a rezsicsökkentés és az elapasztott inflációból származó reáljövedelem-többlet – a növekedés iramát három százalék fölé lökték. Ennek a folyamatnak azonban nagyjából vége, idén legfeljebb 2,5 százalékos ütemre futhatja, de 2016-ban két százalék alá süllyedhet az iram. Az OECD 1,7 százalékot vetített előre, a Bizottság két százalékot, az IMF adatbázisában 1,8 százalék szerepel. Ebben közrejátszik a nem éppen kedvező külső környezet, hogy Oroszország az EBRD szerint öt, az IMF számításában három százalékkal esik vissza.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek